Előzetes normakontrollt kért Áder János magyar államfő a választási eljárási törvényről az alkotmánybíróságtól – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Áder János alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokat, a közvélemény-kutatásokat érintő rendelkezésekkel és a törvény hatálybalépésével kapcsolatban is.
A köztársasági elnök beadványához az ellenzéki pártok észrevételeit is mellékelte. Áder János az elnöki hivatal honlapján közzétett nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a parlamentben elfogadott választási eljárási törvény minden párt és képviselőjelölt számára garantálja az alkotmányos megmérettetés lehetőségét a szabad és demokratikus választásokon. Megállapította: a választási eljárási törvény több olyan új szabályt – például a levélben történő szavazást – vezet be, amelyet senki sem illetett alkotmányos kritikával. Hasonlóképpen nem érte kifogás a határon túl élő magyar állampolgárok és a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációjának szabályozását. A Magyarországon élők feliratkozásának szabályait azonban bírálta az ellenzék, és Áder János is alkotmányosan aggályos részeket talált közöttük. „Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen. Az alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni” – olvasható az államfő nyilatkozatában.
Az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el az új választási eljárási törvényt, amely alapján a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét. A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra. A választási eljárási törvény emellett szűkítette a pártok kampánylehetőségeit. Ennek értelmében nem reklámozhatnak a kereskedelmi rádiókban és televíziókban 2014-ben, az ötvennapos kampányidőszak alatt csak plakátokon, szórólapokon, valamint a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek.
Az alaptörvény szerint az alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia a köztársasági elnök indítványáról. Ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a jogszabályt, a parlament újratárgyalja. Ellenkező esetben a köztársasági elnöknek alá kell írnia a törvényt, és el kell rendelnie a kihirdetését. Májusi hivatalba lépése óta Áder János először élt az alkotmányossági vétó lehetőségével.
A köztársasági elnök eljárására a magyarországi parlamenti pártok többsége pozitívan reagált. A Fidesz szerint a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos éles belpolitikai viták után fontos és indokolt, hogy a jogszabály hatálybalépését alkotmánybírósági döntés előzze meg. A KDNP szerint a szabad választás a demokrácia egyik alapja, ezért nagyon fontos, hogy az ezt szabályozó törvény tisztaságához semmi kétség ne férjen. Az MSZP méltányolta, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az alkotmánybíróságra küldte a választási eljárási törvényt, ám Mesterházy Attila pártelnök sajnálatát fejezte ki, amiért az államfő nem a jogszabály egészéről kért vizsgálatot. Az LMP is üdvözölte a döntést, a párt reméli, hogy az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek mondja ki a választási regisztráció intézményét és a kereskedelmi médiumokra vonatkozó kampánytilalmat is.
