A gáz- és áramár csökkentéséről a kabinet végleges döntést hozott – nyomatékosította a politikus, jelezve, hogy mindez 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán, és már csak apró technikai részletek maradtak nyitva. A családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet (mintegy 1600 lej – szerk. megj.) – fűzte hozzá, közölve, hogy az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni. A piaci fogyasztók védelméről is igyekeznek gondoskodni, hogy az energiacégek ne rájuk hárítsák a lakossági árcsökkentésből fakadó kiesésüket.
Lázár János emlékeztetett: a csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés, amely a távfűtés árára is kedvező hatással lesz. Kitért arra is, hogy például Németországban egy havi fizetésnek körülbelül hat százalékát költik rezsire a családok – Magyarországon ez az arány húsz százalék. 2002 és 2010 között a szocialisták mintegy 200 százalékkal növelték a gáz és az áram árát, és ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma több millió ember komoly szegénységgel, kilátástalansággal és szociális problémákkal küzd – mondta az államtitkár.
Lázár János közölte továbbá: december 12-én hagyja jóvá a kormány az E.ON gázüzletágának megvételéről szóló megállapodást, az üzlet pedig még az idén megvalósul. Szavai szerint ezzel jelentősen növekszik Magyarország energiabiztonsága, és megerősödik a kormány szerepe az energiaellátásban.
Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója tíz nappal korábban írt alá szándéknyilatkozatot az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re.
A Miniszterelnökséget irányító államtitkár arról is szólt: a kabinet megtette a szükséges lépéseket, hogy kormányzati ellenőrzés érvényesüljön az ország stratégiai és kereskedelmi gáztározói felett, ami szintén lényeges az energiaellátás biztonsága és a lakossági ellátás szempontjából. Az intézkedéssel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy egyrészt gáztartalékkal rendelkezzen az állam a hideg időkre és az esetleges gázellátási problémák idejére, másrészt a kereskedelmi és a stratégiai tározók segítségével olyan időszakban tud a kormányzat gázt vásárolni a lakosságnak, amikor adott esetben külföldön olcsóbbak az árak.
Ezen lépések összességében teszik azt lehetővé, hogy tízszázalékos gáz- és áramárcsökkentés legyen, amely az első ilyen lépés huszonkét éve, vagyis hogy egy kormány nem növeli a gáz vagy a villamos energia árát, hanem csökkenti – mondta Lázár János, aki azt is megjegyezte, hogy az energiaügyek vonatkozásában több más intézkedés is zajlik. Példaként említette, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ezekben a napokban írja alá Orosz­országban a Déli Áramlathoz való csatlakozás szándéknyilatkozatát.

A szolgáltatók hallgatnak
Az áram- és gázszolgáltató cégek egyelőre elzárkóztak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak a lakossági energiaár-csökkentésre vonatkozó kormánydöntésről, amely többletterhet jelent majd számukra. A szolgáltatók többsége jelezte: részint a konkrétumok megismerésére várnak, részint azt mérlegelik, hogy ezzel az ellátás fenntarthatósága mennyire kerül veszélybe. A magyarországi villamosenergia-iparban jelenleg kilenc elosztói engedélyes társaság tevékenykedik. A piacon a jelentős európai energiaipari befektetők jelen vannak, így például a német RWE érdekeltsége az Elmű-Émász cégcsoport, a német E.ON-é a Dél-dunántúli, a Tiszántúli és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató, a fran­cia EDF-é a Dél-magyarországi Áram­szol­gáltató. A magyarországi gázpiacon nyolc egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkező cég működik, a cégek befektetői között van a német E.ON és az RWE Gas Inter­national, a svájci Alpiq, a francia GDF Suez.