A félvezetőiparban használt gyártási technikát kölcsönvéve fejlesztettek ki amerikai kutatók egyszerű és olcsó módszert térhatású agyszövetek előállítására laboratóriumban.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem orvosi karának mérnökei olyan szövetszerkezetet hoztak létre, amely pontosan másolja le az élő agyszövet sejtfelépítését, így lehetővé teszi, hogy a jövőben a kutatók ezeken a mesterséges szöveteken vizsgálják az idegsejtek kapcsolódását, vagy megjósolhassák, egyes emberek idegsejtjei miként reagálnak különböző gyógyszerekre.
Utkan Demirci kutatásvezető úgy véli, a neurobiológiai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítheti az Advanced Materials szakfolyóiratban ismertetett új módszerük. Bár jelentős előrelépés történt olyan mesterséges szövetek előállításában, amelyek a máj vagy a vese modellezésére alkalmasak, a mesterséges agyszövet készítése különleges kihívást jelentett, ugyanis hihetetlenül nagy az agyszövet térbeli heterogenitása, igen sokféle sejtből épül fel, különleges huzalozással. Az agyszövetet alkotó számos különböző sejtnek meghatározott arányban kell jelen lennie egy mesterséges szövetben, ráadásul valamennyinek a megfelelő helyen.
A patkányagyból származó agysejteket hidrogél lapocskákba ágyazták be a kutatók, majd ezeket egymásra rétegezve alakult ki az összetett 3D-s szerkezet. A gélrétegeket különböző alakú műanyag fotomaszkokkal fedték be, így szabályozni tudták, hogy a gél mely részeit érje fény, ezáltal meghatározva a többrétegű szerkezet végső alakját. Ezt a fotolitográfiának nevezett eljárást alkalmazzák a félvezetők gyártásánál is.