Az eltakart jövő
Mifelénk nehéz a település fejlesztéséről gondolkodni, mert mindig annyira súlyos gondokkal megrakott a falusi közélet is, hogy a máról holnapra életvitelre rendezkedett be. Ez lenne a summája annak a párbeszédnek, amit egy helybeli értelmiségivel folytattunk. A mindennapok nyűge-baja eltakarja a település még felsejleni sem tudó jövőképét. A mai idősebb és érettebb emberöltő számára annyira felgyorsult az élet, hogy távlati stratégiákban gondolkodni csak akkor lehetne, ha valamiféle csoportosulás, baráti kör, a faluhoz sok szállal kötődő és elhivatott, s miért ne, tehetősebb emberek áldoznának időt arra, hogy körvonalazzák, ami a közeli és távolabbi jövőben segíthetné az ikertelepülést. Persze, erre a helyi tanács lenne hivatott. Kálnok társadalma is talán csak Kőröspatakkal együtt tudna  biztosabb irányt kijelölni magának.
E témakörben maradva akaratlanul is a szűkebb vidék gazdasági és természeti lehetőségeire kell gondolni, pontosabban arra, hogy mi az, aminek értékesítése a közösség egészét tudná szolgálni. Mert nemhogy épülne, de az a kisipar és szolgáltató ipar is leépült az eltelt évtizedek alatt, ami azelőtt létezett falvainkban. Megjelent ugyan több állattenyésztési farm, földművesek is dolgoznak, de  kínálkoznának más lehetőségek is.
Évtizedek óta közszájon forgott a Büdöskút gyógyvizének értékesítése, és a tervek mindig dugába dőltek. Szó sincs arról, hogy visszasírjuk a bezárt szénbányát, de arról igen, hogy például Kálnok alatt olyan közel a szén a felszínhez, hogy fel lehetne használni téglaégetésre, de a Major árkában a savanyúvíz-szivárgást is fel lehetne tárni, aztán meg annyira közkedveltek a mi gombaféleségeink, ám sehol egy olyan kisipari egység, ahol azokat konzerválnák, szárítanák, belőle pénzt sajtolnának. A Nagypatak hideg hegyi vizét halastavakba vezetni jó és hasznos gondolat. A turizmus vég nélküli lehetőségeiről ne is beszéljünk, s ennyi idő alatt már meg kellett volna teremtenie az önkormányzatnak a Vadas alatti Virágos Ház panzióhoz és vendéglátóipari egységhez hasonló üdülőtelepet, mely hozzájárulva a községfejlesztéshez, anyagi alapokat teremthetett volna.

Előbb a közművesítés
– Előbb közművesítés, jó utak, jó szolgáltatások szükségesek, hogy előre lehessen lépni – mondta Kisgyörgy Sándor polgármester. – Az ősszel megkezdtük az ivóvíz rácsatlakoztatását a részben kiépített új hálózatra. Az iskola és a település felső részéig elértünk, eddig futotta az időből. Az iskola már kapott vizet, de buktatók is vannak. Júniusban 568 ezer lej örökölt tartozással indultunk, amiből sikerült törleszteni. Most még tartozunk 135 591 lejjel a kivitelező Gaz-Sistem cégnek az eredeti 180 ezer lejből. A régi hálózat leromlott, hetente egy-egy csőhasadással kell megküzdeni. Ott, ahol leraktuk az új fővezetéket, jól járható, hengerelt utcaburkolat készült. Most még mind a két vízhálózat működik, és Árkosnak is mi adunk vizet. Órát szereltünk oda is, jó volna, ha ők is rácsatlakoznának a városi vízre, mert ha a régi hálózatunkat kényszerből a tavasszal fel fogjuk számolni, Árkosnak már nem tudunk vizet adni. Ez is úgymond kezeletlen, „nyers víz”, amiről értesültek a felhasználók. Modern vízkezelő készülék ugyan van, de üzemeltetéséhez villanyáram kell. Most ássuk a sáncot, a beszerelésre az EL-CO céget kértük fel, vele szemben még örökölt tartozásunk van, aminek egy részét kifizettük, s a többit a megyei tanács segítségével sikerül törleszteni.
– Miként alakult a megyei rangú bekötőút helyzete?
– Készen  a terv, beindult a közbeszerzés, de hatalmas befektetés lesz, mert az egész 2,7 km hosszú betonutat fel kell törni, többe kerül, mintha teljesen újat építenénk. Ígérték, hogy négy méter széles aszfaltburkolatú szakaszt a tavasszal megépítenek, de csak a kálnoki eltérőig, mert a leendő szenny­vízhálózat miatt kár volna az új burkolatot feltörni. Az árvízveszély megelőzésére megnyert uniós alapokból nagyobb átmérőjű vízátereszek és vízlevezető sáncok fognak épülni a Kálnok felé tartó műúton, s az eltérőnél olyan méretű híd, amely alatt át tud majd futni a Kápolna-oldal vize. A kanalizálásra öt dokumentációt készíttetett a régi vezetőség, és egyik sem volt nyerő, mind kidobott pénz! Reméljük, hogy a választások után lesz majd új kiírás kanalizálásra, arra várunk.

Facsemete minden újszülöttnek
A hivatal által indított peres ügyekről beszélt a polgármester, ugyanis a megkezdett, de be nem fejezett munkálatokat nem voltak hajlandóak kifizetni. Ilyen a központi park is – mondta, amelynek nem működik a villanyhálózata, hiányos a füvesítés, a beültetett cserjék kiszáradtak. Különleges csemetekertet létesítenek az iskola kertjében, amelyet minden újszülött után névre szóló, más és más fajta facsemetével akarnak benépesíteni. Ezzel létre is hoznának itt egy arborétumot. A csemetéket eleinte a  szülők gondoznák, majd a felcseperedő gyerek, s azáltal, hogy saját emlékfáját gondozza, örök barátja lesz a fáknak. 
A kultúrotthonban önerőből kicserélték a fő nyílászárókat, folytatják a munkálatokat, amelyekre a megyei tanács adott tízezer lejt. December elsején megszervezték az idősek napját, az iskolások és a fiatalok műsorával köszöntötték és községcímerrel díszített emléktárggyal ajándékozták meg mind a két település öregjeit. Bohózattal lépett fel a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színjátszókör. Nyert a népviseleti pályázatuk, s a két település közös tánccsoportja székely ruhákban lépett fel, ezúttal csizmákra szeretnének pályázni. Egyesületet alakítottak a tevékenységükről ismert helybeli tűzoltók, szertáruk van, most pedig a kultúrotthon alagsorában szeretnének székházat berendezni, a hivatal pedig pályázni akar tűzoltó egyenruhára.
Sepsikőröspatak húsz éve baráti viszonyt ápol Mezőtúrral, de ebben az évben új kapcsolat is született a Velencei-tó melletti Gár­dony várossal, az ottani iskola pedig testvérkapcsolatot létesített a kőröspatakival. A kölcsönös ismerkedés és látogatás megtörtént. A gárdonyiak egy páfrányfenyőt hoztak szimbolikus ajándékként a kőröspatakiaknak, akik szélvédett helyre ültették, hogy lassan alkalmazkodjék az itteni keményebb mikroklímához, s lehet, hogy aztán majd „piacosabb helyre” fogják kiültetni.
Szerfelett leromlott a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola épülete. Miután kicserélték a hibás cserepeket, iskolakezdésig öt osztálytermet önerőből újravakoltak-meszeltek, rendezték az illemhelyeket. Sürgős lenne a munkálat folytatása, a tetőzet javítása, a leromlott nyílászárók kicserélése, végül is az egész épület teljes rehabilitálása. A felújításra, az épület struktúrájának megerősítésére és az udvaron már megkezdett bővítésekre is készült az elmúlt években egy-egy tervezet. Utóbbiak körül (kazánház, könyvtár, tornaterem, illemhelyek) a munka pénzalapok hiányában már a tavalytól szünetel, a pénzügyek vizsgálására kiszállt a számvevőszék.

Beállni a sorba
Mint más településeken, például Hid­végen, Árapatakon, a cigányság itt is engedély nélkül, közterületen foglalt helyet magának, engedély nélkül épít/épített, villanyra, a közkúti ivóvízre nem fizet!
– Meddig? – kérdezte a polgármester –, az önkormányzat anyagiakat nem vállal fel! Rendezni akarnánk a lakónegyedet, utat kellene építeni. Felmérettük a lakásokat, a hozzájuk tartozó területeket, amiért bért fogunk kérni. Menet közben az is kiderült, hogy számos család jogtalanul jutott szociális juttatásokhoz, amire a munkaügy rájött, a kiutalást leállította, most nem kapnak pénzt, s a jogtalanul felvett összegeket vissza kell fizetniük, vagy letartják majd abból, amit ezután fognak megállapítani. A hivatal felmérette az egész roma lakónegyedet, mely rendezetlen, tűzoltó és mentőkocsi nem tud közlekedni, fertő és gócfészek az egész. A romáknak is be kell állniuk a sorba, be kell pótolniuk a község költségvetésébe, nem képeznek kivételezett népréteget. Ha nem igazodnak az önkormányzat intézkedéseihez, a községvezetés karhatalomhoz fordul.
A 800 lelket meghaladó magyar anyanyelvű cigányság mind magyarnak vallotta magát, s ennek az a hátulütője, hogy a romafelzárkóztatási programra nehezen lehet pályázni! 
– A cigányság zöme római katolikus vallású – tájékoztatott Fekete József plébános –, de sajnos, senki nem fizet egyházfenntartást, szolgálatainkat viszont igénylik. In­tegrálásuk eléggé kemény feladatnak látszik. Identitásukat nem is akarják és nem is képesek másokhoz igazítani.