A nap meghívottjai és előadói: Akác Balázs és Supek Zoltán anyaországbeli szakemberek. Akác doktort már régi ismerősként tartjuk számon, hiszen jó szakmai és baráti kapcsolatokat ápol a megyei egyesülettel és több háromszéki állattenyésztővel. Az előadók most a spanyolországi Aberekin Részvénytársaságként működő tenyészbikatelep képviseletében mutatták be az állomáson elért eredményeket, valamint a fejési és tejhigiéniáról értekeztek.

A baszkföldi nemesítőtelepet 1985-ben alakították, és jelenleg 260 tenyészbikát tartanak, amiből a legtöbb holstein, de a többi hasznosítási irányt sem hanyagolják el, így a legtöbb húsmarhafajta bikája megtalálható náluk. A telep a tenyésztőszövetség tulajdona. Jelenleg negyvenöt országba exportálják a fagyasztott tenyészanyagot, és remélik, hogy a román piacon is megkapják a helyüket. A tenyészbikatelep a bemutatottak alapján nagyon korszerű, a bikákat légkondicionált körülmények között tartják. Évente több mint kétmillió adag ondót adnak el. Hatalmas előrelépést jelentett a számítógépes program által irányított egyéni párosítás bevezetése, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos tehén értékmérő tulajdonságait bevezetve, a program az automatikusan kikeresi a fedezése céljából legmegfelelőbb tenyészbikát.

Az előadók érdekes adatokkal szolgáltak a spanyolországi állattenyésztésről is: jelenleg az országban 4,4 millió tehén van, ebből csupán 1,3 millió tejhasznú, a többi vegyes és húshasznú. A tehenek 25 százalékánál működik a tejkontroll. A farmnagyság régiónként változik, északon a farmok valamivel kisebbek, túlnyomóak az 50—200-as létszámúak. Az állatok küllemi bírálatát tizennégy szakember végzi. A szelekció során egyre többet adnak a szomatikus sejtszám csökkentésére, mivel a tejnek ez a mutatója bizonyos mértékig örökletes tulajdonság.

A magyar szakemberek jól ismerik tejminőségi problémáinkat, ezért is választotta Akác Balázs témául a higiénikus tejnyerést. Szerinte a tőgygyulladás (ami a nagyszámú szomatikus sejt okozója, 99 százalékuk a szervezetből kiürülő fehérvérsejt) a legköltségesebb betegség, Amerikában például tehenenként és évenként 200 dollárnyit fordítanak a megelőzésre és a kezelésre. Kiemelte, hogy a fejésnél mindig a tőgybimbóra kell összpontosítani, mindig tisztának és száraznak kell lennie. Nem igaz, hogy az öreg tehenek tejében levő nagyobb szomatikus sejtszám az előrehaladott kortól függ. Elmondta, hogy a tőgygyulladás a leggyakoribb a nagyobb létszámú tehenészetekben, és hogy a tehenek 99 százaléka a tőgybimbón keresztül fertőződik meg. A legfontosabb a betegség megelőzése. Ezt elérhetjük, ha a jószágot mindig száraz, tiszta és kényelmes helyen tartjuk, de nem elhanyagolható a csend vagy a gyengéd bánásmód sem. Felhívta a jelenlevők figyelmét az első tejsugarak különfejésére, hiszen ezekben hatványozott számú összcsíra és szomatikus sejt található. De semmiképp sem szabad az aljzatra fejni, hiszen az alom jó táptalaj ezek szaporodására, és a tőgybimbón keresztül fertőzést okoznak. Vigyázni kell mindig a tiszta munkaruhára, és ajánlatos lenne az egyszer használatos gumi fejőkesztyű, mivel a mocskos kéz egyik legveszélyesebb fertőző és tejminőségrontó forrás. Ha anyagi lehetőség van rá, a tőgybimbót ajánlatos a fejés előtt és után is fertőtleníteni, mindkettőre ma már megfelelő fertőtlenítőszerek léteznek. A magyarországi szakember e célra legjobbnak a klórsavalapú fertőtlenítőszereket tartja, hiszen a jódalapúak irritálják a tőgybimbók hámsejtjeit. A fejés előtti fertőtlenítésre a Pregold nevű terméket ajánlotta, az utólagos fertőtlenítésre pedig az Uddergoldot, ezek már nálunk is kaphatóak. Utóbbi a fejés után védőréteget képez a tőgybimbó körül, elzárja a tőgybimbócsatornát, meggátolja a fertőzésnek ezt az útját. A termelési év folyamán két kritikus időszak is adódik a tőgygyulladás megjelenésében: a borjúzás után és a tej elapasztásakor. A magyar szakember szerint elapasztáskor indokolt az antibiotikumos kezelés a tőgygyulladás megelőzése végett.