Bizonyára nem emeli a kettes számú Ponta-kabinet tekintélyét, hogy soraiban bűnvádi dossziék, egyéb botrányok főszereplői, pártvándorok is helyet kaptak.
Gabriel Opreát például alig néhány éve még maga Traian Băsescu nevezte Năstase kamarillafőnökének, később a jelenlegi államelnök valóságos játékszerévé vált, kérésére megalakította az úgynevezett árulók pártját, és teljes mellszélességgel kiállt a demokrata-liberális kormányok mellett. Bocék bukását követően Oprea a Szociál-Liberális Szövetséghez pártolt, támogatta azt a december 9-i parlamenti választásokon is, most meg egyesülni készül a szocdemekkel.
A kabinet másik miniszterelnök-helyettese a közigazgatásért és regionális fejlesztésért felelős Liviu Dragnea. Nemcsak választási csalással gyanúsítják, de az Európai Bizottság egy kivizsgálása során megállapította: súlyos rendellenességek történtek két útkarbantartási program esetében is, amelyeket a Teleorman megyei tanács „házi cége”, a Liviu Dragnea által ellenőrzött Tel Drum Rt. szerződött le.
A közlekedési minisztérium vezetője, Relu Fenechiu ellen bűnvádi per indult, azzal gyanúsítják, hogy 2002 és 2005 között újnak álcázott régi transzformátorokat adott el állami vállalatoknak. A „trafódosszién” kívül Fenechiu neve negyvenhat korrupciós és az állammal törvénytelenül megkötött szerződési ügyiratban is szerepel.
Dan Nica távközlési miniszter régi motoros, ezt a tárcát vezette 2001–2004 között a Năstase-kormányban is, 2009-ben, a Boc-kabinet idején a belügyhöz került, az első Ponta-kormányban újra távközléssel foglalkozott. Miniszterkedései nem voltak botránymentesek. A Román Posta-ügyben szolgálati visszaéléssel gyanúsítják, s azzal, hogy a belügyminisztérium „negyed hármas” egységét pártérdekek szolgálatába állította. Legfrissebb botránya a „svéd kenőpénz” néven vált ismertté, és az egységes sürgősségi hívószám, a 112-es miatt robbant ki. Svédországban az Ericsson cég azzal vádolta meg a vállalat romániai vezetőjét, Thomas Lundint, hogy az ügy kapcsán hétmillió dollárt sajátított el, s a svéd sajtó szerint az ügyben érintett Dan Nica is.
Eléggé kétes hírű üzletember lett a felsőoktatás és a kutatások irányításával megbízott tárca nélküli miniszter, Mihnea Costoiu (a „nagy” tanügyminiszter nem ő, hanem Remus Pricopie), eddig még valamennyi cégét csődbe juttatta és felszámolta. Általában privatizált állami vállalatokat vásárolt meg a piaci értéknél jóval olcsóbb áron. Emiatt több bűnvádi eljárás indult ellene, de mindenikben ártatlannak minősítették, csak emberei kaptak büntetést. Politikai pályafutása alatt mindvégig Ecaterina Andronescu embereként ismerték. Costoiu a Securitate besúgója is volt. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács adatai szerint Iulian fedőnéven 16 éves korában szervezték be – a forradalomig azonban senkit nem adott fel Ceauşescu titkosrendőrségének, ezért „káderlapja” ilyen szempontból voltaképpen tiszta.
A belügyminiszteri tisztséget megszerző Radu Stroénak több afférja is volt Traian Băsescu államfővel. A legvisszhangosabb, amikor a kormányfőtitkári tisztséget átvette, Traian Băsescu egy cetlit mutatott fel neki, amitől a politikus szemmel láthatóan zavarba jött. A sajtó később kiderítette: a cédulácskán Traian Băsescu emlékeztette őt arra az ígéretére, hogy a nemzetbiztonsági törvényre vonatkozó adatok titkosak maradnak mindaddig, ameddig a politikusok azt meg nem vitatják. A jogszabály azonban mégis a sajtóhoz került – éppen Stroénak köszönhetően. A szociáldemokrata Ioan Rus egyébként korábban „másodosztályú szélhámosocskának” nevezte.
A kulturális minisztérium élére kinevezett Daniel Barbu sem ma született bárány. Az Európai Bizottság csalás elleni hivatala, az OLAF figyelmeztetésére idén ősszel a kormány kivizsgálást végzett a 2000 óta zajló Tempus nevű Phare-program lebonyolításánál, amelynek irányítója Daniel Barbu volt. Az ellenőrzés megállapította: a 200 ezer eurós program menedzselésében jelentős hibák vannak. Egyetemi tanárként szerelmi kapcsolatba került egyik diákjával is, amiről az alkotmánybíróság bírója számolt be a Facebook-oldalán.
A mezőgazdasági tárca élén megmaradt Daniel Constantin, aki a Konzervatív Párt alapító elnöke, Dan Voiculescu embere. Politikai pályája akkor futott fel, amikor Voiculescu formálisan kivonult a politikai életből. Politikai megfigyelők szerint Daniel Constantin teljes mértékben Voiculescu emberének tekinthető, már csak azért is, mert 295 ezer euróval tartozik „főnökének”. Nyilvánvaló, hogy Voiculescu azért neveztette ki e tárca élére, mert kiterjedt földügyletei is voltak, amelyek nem kerülték el a korrupcióellenes ügyészek figyelmét.
Szexbotrány „hőse” volt az ifjúsági és sportminiszter Nicolae Bănicioiu, neve ott szerepelt a „prostituáltakat a VIP-eknek” néven ismertté vált bűnvádi dossziéban.
A hangzatos nevű Nemzeti Érdekű Beruházások Terveinek Minisztériumát Dan Şova vezeti. Ügyvédi irodája, a Şova és Társai az adóhivatal adatai szerint hosszú éveken át törvénytelen úton, a közbeszerzési eljárás megkerülésével jutott állami szerződésekhez, amelyeknek értéke meghaladja az egymillió eurót. Dan Şova tagadta a romániai holokausztot is, amiért pártbeli főnöke, Victor Ponta állami pénzen a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumba utaztatta némi történelmet tanulni. (Ziare.com/simó)
