Mintegy száz kulturális rendezvénnyel nyílik meg ma a fő helyszínt, a Marseille-t is magában foglaló dél-franciaországi Provence régióban az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat, amelytől elsősorban imázsjavítást remél a drogbandák közti leszámolásokról elhíresült tengerparti város.
A közel 100 millió euróba kerülő, 800 eseményt kínáló rendezvénysorozat délután az északi elővárosokban fényjátékokkal kezdődik, majd a marseille-i kikötő feletti esti tűzijáték előtt a szervezők mintegy 300 ezer embert várnak a belvárosba a „nagy lármázásra”, ahol a helyiek – a templomok harangjátékának kíséretében – lábasokat, evőeszközöket és minden egyéb háztartási eszközt zörgetve, a multikulturalitás jegyében 17 nyelven énekelve nyitják meg a kulturális évadot, amely a mediterrán világ, a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szerveződik.
Franciaország második legjelentősebb városa az elmúlt öt évben 660 ezer eurót költött közterei és intézményei felújítására: rendbe hozták a vitorlások ezreinek helyet biztosító régi kikötőt, új szállodák épültek, kibővítették a villamos és a metró vonalát. A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése – tucatnyi múzeum felújítása mellett – kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe, méghozzá három kulturális célú intézmény építésével. A svájci származású francia építész, Le Corbusier tengerre néző, világhírű lakóegysége, a Cité radieuse 1946-os megépülése óta Marseille ugyanis teljesen a szárazföld felé fordult, és építészete elhanyagolta tengerpartját, amelynek látképét az év elején még kiégett gépkocsik is tarkították.
A kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása a Rudy Ricciotti olasz építész tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeuma, amelynek utolsó tégláit ma Francois Hollande francia államfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közösen fogja szimbolikusan elhelyezni. A hivatalosan július 1-jén megnyíló új múzeum első kiállításait Napóleon egyiptomi expedíciójának, illetve a mediterrán országokban a nők által betöltött szerepnek szenteli.
Fanny Broyelle, a nyitóünnepség programigazgatója szerint Marseille-nek szüksége van egy kis romantikára, és arra, hogy megfeledkezhessen mindarról, amiről az utóbbi időkben elhíresült. A városvezetés ezért valóságos imázsjavító kampányt folytat a mediterrán világra való nyitottságát és a híd szerepét büszkén vállaló kikötőváros régi hírnevének a visszanyerésére. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai roma táborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak (tavaly 25, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között), erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt, egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is.
A kulturális főváros címet azonban nem egyedül Marseille, hanem a helyi kereskedelmi kamara kezdeményezésére a teljes provence-i régió nyerte el. A programsorozat összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók finanszírozzák, akik számára a pályázat benyújtásakor fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének a bevonása. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását.
Ezért a programok egy részét a környező Arles, Aix-en-Provence, Martigues, Aubagne, La Ciotat és Salon-de-Provence kulturális intézményei szervezésében összesen mintegy nyolcvan településen rendezik.
Az év három nagy epizódból fog állni, mindegyik szakasznak lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai és épületavatásai.
A januártól májusig tartó, Marseille–Provence fogadja a világot című fejezet középpontjába több mint kétszáz előadással a cirkusz világa és az utcaművészetek, illetve a tömegsportok különböző formái kerültek. Aix-en-Provence kortárs képzőművészeti sorozattal, Arles pedig látványos pirotechnikai előadásokkal készül. Az eseménysorozat egyik különleges csúcspontját jelenti egy 360 kilométeres, a régiót bejáró turistaút megnyitása.
Nyáron Marseille–Provence a szabad ég alatt címmel zajlanak majd az ilyenkor megszokott kulturális fesztiválokhoz – az Aix-en-Provence-i operafesztiválhoz, a Marseille-i táncfesztiválhoz – kapcsolódó rendezvények. Martiques és Port-de-Bouc ipari negyedében installációkkal, koncertekkel szórakoztatják a világ minden tájáról érkező közönséget. A Dél nagy műhelye címmel egyszerre több helyszínen lesz látható az a 200 műből nyíló kiállítás, amely a Provence-ban 1880 és 1960 között készült legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat mutatja be Van Goghtól Bonnard-ig, Cézanne-tól Matisse-ig, Dufy-től Picassóig.
Az utolsó epizód, Az ezerarcú Marseille-Provence pedig a helyi gasztronómia újdonságait hivatott hangsúlyozni, egyszersmind tiszteleg a régió által megihletett személyiségek előtt Albert Camus-től Le Corbusier-ig.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben hozta létre az Európai Bizottság, 2000 óta általában két város osztozik rajta. Idén Marseille mellett a felvidéki Kassa lesz a másik helyszín, ahol a január 19–20-i hétvégén kezdődik a rendezvénysorozat.
