Ahhoz képest, hogy Romániát az Európai Unió egyik legszegényebb országaként tartják számon, ahol az átlagbérek és fizetések igen gyatrák, az egészségügyi szolgáltatások, oktatás, környezetvédelem mélyen az elvárások alatt teljesít, ahol magas a korrupció, és alig mozdul megfékezésre az igazságszolgáltatás, a jövő évi költségvetési tervet ismertető fiatal miniszterelnök igen optimistának tűnik.
És őszintén szólva kicsit szemtelennek is, amikor szemünkbe vágja, hogy minden állampolgárnak, csecsemőnek és aggastyánnak egyaránt 2500 eurós tartozása van, ami év végéig újabb 150 euróval gyarapodik. Az ötvenegymilliárd eurós államadósság emilyen szétosztása nemcsak méltánytalan, de pimaszság is. Nemcsak azért, mert egyelőre azt sem tudták megszámolni, hogy pontosan hány lakosa van az országnak, hanem mert soha senki nem kérdezte meg tőlük, kérjenek-e kölcsönt vagy sem. Ráadásul arra is igyekszik rábeszélni hallgatóságát, hogy töröljék ki életünkből azt a néhány esztendőt, amikor a jobboldal tartotta kezében a kormányrudat, s kezdjünk mindent elölről, úgy 2008 tájékáról. Elmondta több mint lesújtó véleményét az összes, Emil Boc nevével fémjelezett kormány működéséről, Ungureanuról nemkülönben, s bár sokat nem ígért – fizetés- és nyugdíjemelést idénre egyáltalán nem –, a fiatal és meglehetősen strapabíró, jó mondókával és széles mosollyal megáldott miniszterelnök a még pislákoló reményre, őszinteségére, nyíltságára játszott. Szót sem ejtett a választási kampányban oly gyakorta hangoztatott minálbér-emelésről, adócsökkentésről vagy a differenciált áfáról, arra hivatkozva, hogy előbb egyeztetnie kell az IMF hamarosan Bukarestbe látogató delegációjával, feledve, hogy a decemberi választások előtt még azzal ágált, ezzel a gyarmatosító, elnyomó, pénzéhes intézettel, ha győznek, szóba sem állnak. Győztek, és hamarosan tárgyalóasztalhoz is ülnek, mert a költségvetési hiányt kereken hárommilliárd euróra becsülik, s a korábban felvett hiteleket is idéntől törleszteni kell.
Lelkes és derűlátó beszédéből annyit lehet biztosan tudni, Románia ebben az évben is úgy fejlődik majd, mint púpos gyermek a prés alatt. Megszorításokról szó sincs – állítja –, csupán takarékosságra fogja a parlamentet, az igazságszolgáltatást, de még az államelnöki hivatalt is. Hogy túlméretezett kormányát beállítja-e a spórolók sorába, s a mintegy 2,5 milliárd eurós gazdasági fejlesztésre szánt pénzből tudnak-e annyi munkahelyet és velejáró adót behajtani, hogy jövőben egy évvel elébb, ne hátrébb legyünk, arról kevés szót ejtett. Mindegy. Amúgy is ránk jár a rúd.
