A forradalom napjaiban, de a későbbi évek során is az 1989-es események kulcsemberei eltűntek, vagy máig tisztázatlan körülmények között önkezükkel vetettek véget életüknek. Legtöbb esetben a vizsgálódók siettek természetes vagy véletlenszerű okokat találni, ám ezeknek az embereknek a halálát azóta is számos kétely lengi körül. A România liberă számba vette a gyanús haláleseteket, és azt, mennyire haladtak az ügyészek kezére bízott, elenyésző számú eset vizsgálatával.
Ondine Gherguţ, Carol Harsan
Az 1989. decemberi események kulcsembereit természetes halál, baleset vagy öngyilkosság sodorta le a színről. Valószínűleg soha nem tudjuk meg az igazat Marin Ceauşescu, Ştefan Guşă, Nicolae Militaru, Dumitru Puiu, Gheorghe Voinea, Stelian Pintilie, Emil Macri, Nicolae Doicaru, Gică Popa, Ion Bunoaica, Safta, Cerbu tábornokok vagy Gheorghe Ardeleanu és Vasile Măluţan ezredes haláláról.
Milea-dosszié — 2007
Vasilea Milea tábornok, az utolsó kommunista kormány védelmi minisztere nyitja a gyanús elhalálozások sorát. Halálát Nicolae Ceauşescu jelentette be (Az áruló öngyilkos lett!) az országos tévéadóban még 1989. december 22-én délelőtt, mielőtt az RKP KB székhelyéről helikopterrel elmenekült. December 21-ig Milea továbbította Ceauşescu főparancsnok utasításait a tüntetők visszaszorítására, s vezényelte ezek végrehajtását Tudor Postelnicu belügyminiszterrel, Iulian Vlad szekuritátéfőnökkel és Corneliu Pârcălăbescu tábornokkal, a hazafias gárdák vezetőjével együtt. Két változat forgott közszájon Milea haláláról. Az egyik szerint Ceauşescu rendelte el lelövetését, mert nem volt hajlandó tovább harcolni saját népe ellen. A második feltételezés abból indul ki, hogy Milea valóban főbe lőtte magát, mert rájött, hogy Ceauşescu elveszti a harcot, őt meg az addig elkövetett bűnökért felelősségre vonják. Az állítólagos öngyilkosságra a hazafias gárdák tábornokának irodájában került sor (Corneliu Pârcălăbescu gyakran megfordult Elena Ceauşescu környezetében), a tábornok testőrsége egyik altisztjének fegyverével.
1998-ig a Milea miniszter haláláról szóló iratcsomót öngyilkosság végszó zárta, pedig a bűnügyi orvosszakértői jelentés nem említ puskapornyomokat a ruházaton vagy a holttesten, melyek a lőfegyverrel elkövetett öngyilkosságnak sajátos nyomai.
Dan Voinea tábornok, a katonai ügyészségek bírói testületének tagja 1998-ban azért nyitotta meg újra az ügyet, hogy kiegészítő vizsgálatokat végezzenek, és megállapítsák Milea halálának pontos körülményeit. A 2001-es hatalomváltás után az ügyet két másik katonai bíró vette át, Vasile Stanca és Gheorghe Oancea szintén öngyilkosságként zárta le a dossziét, de ezúttal is magyarázat nélkül maradt, hogy miért nem szól az orvosszakértői vizsgálat a gyilkos golyó nyomairól. Idén Dan Voinea tábornok újra megkezdte a kiegészítő vizsgálatokat az ügyben.
Trosca—USLA-dosszié
Gheorghe Trosca ezredes, az USLA vezérkari főnökének helyettese december 22-ről 23-ra virradóra három páncélkocsit irányított a Honvédelmi Minisztérium felé, ahol a kapott parancs szerint a védelmet kellett támogatnia. A páncélkocsikat szétlőtték, és az USLA-csapatokat lemészárolták a honvédelmi minisztériumot védő egységek, mert terroristáknak vélték őket (ezt az információt kapták a védelmi alakulatok vezetőitől). Troscát arra képezték ki, hogy felismerje és visszavágjon, valamint hogy elhárítsa a diverziós módszereket szélsőséges, gerillaharcokhoz hasonló helyzetekben. Egyike volt azon tiszteknek, akik könnyűszerrel leleplezték volna a terroristákról, azokról a ,,fantomokról" szóló diverziós híreket terjesztő ,,sejtet", mely december 22. után közel ezer ember halálát, illetve háromezer megsebesítését okozta. Ebben az esetben a katonai ügyészségek testülete pontosan felderítette a tényeket és a résztvevők személyét, ám ezek neve és az ellenük felhozott vádak még nem kerültek nyilvánosságra.
Nuţă és Mihalea benn égett
Constantin Nuţă tábornok, milíciafőnök és helyettese, Velicu Mihalea tábornok 1989. december 23-án este halt meg, amikor az őket Bukarestbe szállító helikoptert Gyulafehérvárnál lelőtték.
December 20-ig a két tábornok eltüntette a temesvári mészárlás nyomait (19-én Bukarestbe küldték a holttesteket, ahol azokat elhamvasztották, és maradványaikat a főváros szemetesgödrébe szórták), aztán elmentek Aradra. December 23-án reggel vonatra szálltak Bukarest felé, ám Déván letartóztatták őket, és elvitték egy helybeli műszaki ezred székhelyére. Onnan helikopterre ültették, s az ülésekhez kötözve vitték Bukarest felé. Ahelyett, hogy a főváros felé tartott volna, a helikopter — nem tudni, miért! — Gyulafehérvár felé vette az irányt. A gépet a gyulafehérvári Mamutdomb fölött lelőtték a földi katonai egységek, melyek azt a parancsot kapták, hogy lőjenek le mindent, ami repül, mert állítólag terroristák rajzanak. A parancs Bukarestből érkezett, a honvédelmi minisztériumbeli irányító sejttől (ahol többek között Victor Athanasie Stănculescu és Ion Iliescu is tartózkodott) — ez derült ki nemrég a katonai ügyészségek testülete által végzett ankétok során. Azonosították azokat, akik a ,,mindent lelőni, ami repül" parancsot továbbították, és azokat is, akik végrehajtották. Nuţă tábornok, akit két lábon járó irattárnak tartottak, korábban a katonai kémelhárításnál dolgozott. Nagyon tartottak tőle, és sokan kívánták volna eltűnését.
Eltűnt, bolondnak nyilváníttatott
Dumitru Puiu tábornok, az Otopeni repülőtér parancsnoka 1989. december 24-én egyszerűen eltűnt, miután bejelentette az RTV-ben, hogy birtokában vannak az otopeni-i mészárlásról készült felvételek. Temesvár utcáin találtak rá, majd elmegyógyintézetbe vitték. Gyanús körülmények között halt meg 1990 elején. Az eltűnt filmkazetták fényt derítettek volna a repülőtéri diverzióra, melynek nyomán egy óra leforgása alatt körülbelül ötven embert gyilkoltak meg. Puiu tábornok eltűnésének körülményei sohasem deríthetőek már fel — vélik jogi berkekben. (…)
Pacepa főnöke, Ceauşescu bírója
Nicolae Doicaru tábornok (a külügyi hírszerzés főnöke 1959—1978 között) rendkívül furcsa módon lelte halálát egy vadászaton 1992-ben. A vizsgálóbírók megállapítása: ,,öngyilkosság lőfegyverrel". A vadászat valamennyi résztvevője sörétes töltényeket használt, ám Doicarut egy golyó ölte meg, mely nem tudni, kinek a fegyveréből ,,indult". Doicaru jó barátságban volt Pantiuşa Bodnarenkóval, Mihai Pacepa tábornok volt főnökével (Pacepa, a szekustábornok, aki ,,defektet kapott Amerikában"), aki 1990 után Gelu Voican Voiculescu tanácsadója lett. Az iratcsomót lezárták.
Gică Popa tábornok, katonai bíró, a Ceauşescu-per bírói tanácsának elnöke, aki kimondta a halálos ítéletet, 1990. március 1-jén egy katonai egységben lőtte főbe magát, miután önmaga védelmére kérte, küldjék külföldre, valamelyik nagykövetségre. Igazságügyi források szerint Popa tábornokot számtalan halálos fenyegetés érte telefonon, amíg aztán véget vetett életének. A dossziét lezárták.
Az USLA-főnök mérgezése
Gheorghe Ardeleanu ezredes, az USLA volt főnöke, volt európai kémelhárító főnök 1993 júniusában halt meg, miután a Nagyvárad melletti Pontoskőn ,,krumpliföldjét permetezve rovarirtó-mérgezést kapott". Diagnózis: ,,halált okozó baleset".
Helikopterrel távoztak
Ion Bunoaica tábornok, a temesvári szekuritatécsapatok parancsnoka — december 21-ig részt vett a megtorlásokban, utólag az új Román Csendőrség főnökének nevezték ki — 1995-ben lezuhant egy helikopterrel, amelyben benne ült még Ion Eugen Sandu rendőrtábornok (volt milíciatábornok). Bunoaica kényelmetlen tanú volt, ugyanis megmondhatta volna, ki és milyen megtorló parancsokat adott ki Temesváron. A halála kivizsgálásáról szóló dossziét lezárták.
Vaile Maulţan szekuritátés alezredes, Nicolae Ceauşescu volt pilótája tizenkét méter magasságból zuhant le helikopterrel, miközben Funduleán ,,locsolta a szőlőjét" (,,halált okozó baleset"). Halála előtt egy nappal egy parlamenti bizottság előtt kijelentette, hogy ,,december 22-én Nicolae Ceauşescu egy dokumentumokkal tele bőrönddel távozott".
„Természetes" halál
Nicolae Militaru tábornok, a decemberi események utáni első védelmi miniszter gyors lefolyású rákban halt meg (,,természetes halál") 1996-ban, röviddel azután, hogy bejelentette, Ion Iliescu ellen jelölteti magát Románia elnöki tisztségére. Militarut leleplezték mint szovjet ügynököt. Nagyon jól ismerte a KGB romániai hálózatát, melyhez maga is tartozott.
Ştefan Guşă tábornok, a hadsereg nagyvezérkari főnöke 1989. december 19-ig részt vett a temesvári tüntetők megtorlásában. Gyors lefolyású rákban halt meg (,,természetes halál") 1994 márciusában. Családja azt nyilatkozta a sajtónak: betegségét szándékosan okozták, így akadályozták meg, hogy elmondja a teljes igazságot az 1989. decemberi gyilkosságok résztvevőiről.
(România liberă)
Fordította: Forró Eszter
Gheorghe Voinea tábornok, az I. Hadsereg parancsnoka a bukaresti megtorlást irányította, és feltételezhető, hogy ismerte Milea ,,öngyilkosságának" körülményeit. 1990 elején holtan találták irodájában. Ügyében nem indult vizsgálat, ,,természetes halálnak" tekintették.
Safta tábornok, a honvédelmi minisztérium székházát védő alakulat főnöke 1990 elején halt meg. Ő ismert mindenkit, aki tagja volt a honvédelmi minisztérium székháza védelmét ,,irányító sejtnek", ahonnan valamennyi diverziós információ elindult. Safta tábornok halálának körülményeit nem vizsgálták ki (,,természetes halál").
Cerbu tábornok, a honvédelmi minisztériumbeli transzmissziós központ főnöke, a parancsok és információk áramlását tartotta ellenőrzése alatt. Ő volt az, aki bejelentette az RTV-ben, hogy ,,megszakadtak a kapcsolatok a szekuritátéval..." Tudta, hogy ki és milyen parancsokat adott. Gyors lefolyású rákban halt meg (,,természetes halál").
Stelian Pintilie szekustábornoknak az összes romániai katonai és civil transzmisszió főnökének (Cerbu tábornok felettese) székhelye a bukaresti telefonpalota volt. Gyanús körülmények között halt meg, ám halálát ,,természetesként" jegyezték be. A forradalomban a telefonpalotából szakította meg a belügyi és a szekuritátés egységek kapcsolatait, biztonságilag levédett, közvetlen vonalat hozott létre a honvédelmi minisztériumbeli parancsnokság és az RKP KB székhelyén lévő sejtek, valamint az RTV között. Pintilie tábornok pontosan tudta, ki volt a diverzió szerzője, kik közvetítettek, ki hajtotta végre és milyen céllal.
Emil Macri tábornokot, a szekuritáté gazdasági elhárító II. parancsnokságának főnökét, a felkelések visszaverésének szakértőjét (az 1977-es és az 1987-es felkelések elfojtásában is szerepet játszott) a forradalom után letartóztatták és bezárták. Macri nem érte meg perének befejezését. 1991 áprilisában meghalt. A halál hivatalos oka: ,,infarktus", de azt is feltételezték, hogy szállítás közben mérgezték meg az autóban, mellyel egyik kórházból a másikba vitték. Diagnózis: ,,természetes halál".
