Azért kerestük fel az érintetteket, hogy a valós helyzetről valós képet kapjunk. Úgy tűnik, lehet segíteni a gondokon, de új szakok, a felsőoktatási hálózat bővítése felé kell lépni, hogy a jelenleginél vonzóbb legyen a kínálat, mert a fejkvótaalapú finanszírozással csak akkor tartható a színvonal, ha elegendő a hallgatói létszám.
Háromszék egyik legnagyobb (8800 négyzetméternyi) épületében Nagy Attila főigazgató kísér el és mutatja be az eddig elkészült és félig kész helyiségeket. Végigkalauzol az alagsoron, ahol a legfontosabb funkciót az a hatalmas tér kapja, ahol a konyhát és az éttermet rendezik be, nemrég átadták az asztalitenisz- és fallabdatermet, az épület két szárnyát összekötő folyosó a belső kimunkálásra vár, a mosdók, vécék félig kész állapotban. Az első szinten a hatalmas díszterembe érkezünk, a főigazgató erre a legbüszkébb. Az újonnan átadott büféből csevegés hallatszik, oda is belépünk, némelyek teáznak, mások biliárdoznak. Ezen a szinten és a két következőn a mosdók, vécék szállodai színvonalúak, tiszták.
A tantermek a jobb szárnyban már működnek, bebútorozásukat a kolozsvári központ támogatta, és amit kérnek, most is megkapják – erősíti meg az igazgató állítását Laura Olteanu, aki a kihelyezett tagozatot képviseli az egyetem szenátusában, és aki úgy tartja, amióta a vezetőtanácsban mind a három kar képviselteti magát, igazi csapatmunkában együtt döntenek a tagozat dolgairól.
Oktatás három karon
Jelenleg 543 hallgató tanul az 1997-ben főiskolaként  létrejött, 2005-től kihelyezett tagozati rangra emelt helyi felsőoktatási intézményben, négy-öt esztendővel ezelőtt 1200 hallgató szerepelt a nyilvántartásban.  A közgazdaság és gazdál­kodás-tudományi kar (tanszékvezető Kristály Sándor) vállalatgazdasági, valamint kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana szakán 196-an tanulnak nappali oktatásban, 92-en távoktatásban és a mesteri fokozaton működő üzleti menedzsment szakon 60-an. A politika, közigazgatás és kommunikációtudományi kar (programvezető Székely Zsolt) helyi köz­igazgatás szakán 105-en tanulnak, a környezettudományi kar  (programvezető Bartalis Ildikó) környezetmérnöki szakának 88 hallgatója van. Utóbbi két karon csak nappali tagozatos alapképzés működik.
Kérdésünkre, hogy pénzügyi szempontból bajba került-e az egyetem, Laura Olteanu azt válaszolta, az egész világ bajban, válságban van. „Nálunk még a legnehezebb időkben is megkapta mindenki a fizetését, és amire eddig kértünk pénzt, mindig megkaptuk. A mérlegszámítás nem itt történik, nem tudok olyasmiről, hogy felszólították volna a tagozatot, hogy baj van. Az épület nagynak néz ki, de nem üres. Végig lehet menni és megnézni, hogy tevékenység folyik mindenütt. Nem lehet összehasonlítani az egyetemet az iskolával, ezért a rendelkezésre álló felületeket sem kell összehasonlítani. Ez egy másik minőség, erre a nagy épületre szükség van” – magyarázta.

Ellenkező vélemény
Erről a kérdésről másként vélekedik a kihelyezett tagozat egyik legrégebbi oktatója, Cziprián-Kovács Loránd, aki a közigazgatási szak irányítója volt 1998-as indulásától tavalyig, jelenleg is itt tanít. Azt mondja, a politika, közigazgatás és kommunikációtudományi kar, amelyen a közigazgatási szakirány működik, már 2003–2004-ben figyelmeztetett, hogy demográfiai hullámvölgy következik, amit a kilencvenes évek eleji kevés születés okoz. „Mi úgy számoltunk, hogy 2008–2009 tájékán ér el minket a hullámvölgy. Tehát már akkor előreláttuk, hogy néhány év múlva csökken a hallgatói létszám, és gond lesz a finanszírozással.”
Cziprián kezdetben nem támogatta a kétezer hallgatóra méretezett egyetemi campus felépítését, mert úgy vélte, annyi hallgatója nem lesz a helyi egyetemnek, ilyen nagy épület fenntartása túl költséges, és azt hangoztatta, bőven elegendő, ha a Csíki utcai mezőgazdasági iskola minden épületét átveszik, ott bentlakást alakítanak ki, és így egy helyen működik minden funkciója az intézménynek. Később mégis részt vett azokon a tárgyalásokon, ahol eldöntötték: az RMDSZ közbenjárását kérik, hogy a kormány pénzt utaljon ki a campus felépítésére. Most pedig újból azt mondja, a kihelyezett tagozat léte is veszélybe kerülhet az épület nagyon magas fenntartási költségei miatt. „Az önkormányzattól kaptuk a telket, felépült ez a nagy épület, s míg az egész kihelyezett tagozat költségei 2008-ban a Csíki utcában százmillió lej körül mozogtak a téli hónapokban, úgy tudom, tavaly télen egy hét alatt ezerötszáz köbméter gáz fogyott el az új székházban, a Gámán János-iskola pedig jelenleg is teljesen üresen áll. Pénzügyi kereteink egyre csökkennek, előreláthatóan a fizetések is meredeken fognak visszaesni, és akkor nem biztos, hogy a tanárnak megéri itt maradni. A tandíjakból, vizsgadíjakból a költségek legfennebb 15–20 százalékát teremtjük elő, a többit a központi egyetemtől kapjuk. Időnként szólnak Kolozs­várról, hogy mínusz tíz százalékban vagyunk. Még nem kaptunk kevesebb fizetést, de előreláthatóan lesz ilyen” – vélekedik.
Cziprián a kiutat három-négy új szak indításában látja, de nem kapkodva, hogy ma erre van szükség, holnap egy másik szakra. Követ­keztetésként leszögezte: „A központi egyetem megtette a magáét, a helyi intézmények, önkormányzatok kérésére létrehozták a kihelyezett tagozatot, most boldoguljunk. Az RMDSZ közbenjárt a megvalósításhoz, utána kipipálta, a finanszírozással már nem foglalkozik. Ha azt mondja Sepsiszent­györgy és a megye önkormányzata, tesznek azért, hogy rendes, becsületes felsőoktatás legyen, akkor lesz, ha magunkra hagynak, akkor nehéz előre látni, mi történik majd.”

Derűlátóan a jövőről
Soha nem szunnyadt a vágy, hogy legyenek új szakok – állítja Nagy Attila, amit alá is támaszt. Tavaly novemberben két új szak indítását kérték az egyetem szenátusától, az elemzés, jóváhagyás ellenben hosszú folyamat, nem lehet megmondani, kedvező elbírálás esetén mikor hirdethetik meg az első felvételit. A környezettudományi karon környezetföldrajz szakot indítanának, a politika, közigazgatás és kommunikációtudományi kar újságírói szakán belül honlapkészítő szakembereket képeznének, és tervezik a gazdaságmérnöki képzés elindításának kérvényezését is.
Székely Zsolt, a közigazgatási szakirány helyi programfelelőse lapunk számára két oldalról is megvilágította, miért jobb az anyagi helyzetük, mint a gazdaságtudományi szakoknak, annak ellenére, hogy náluk is jelentős a létszámcsökkenés. 2010 után, amikor a közintézményekben leépítések és fizetéscsökkentések voltak, zárolták az állásokat, szakukon megszűnt a távoktatás, nem jöttek fizetős hallgatók, de mivel csak négy főállású oktatójuk volt, jelenleg pedig hárman tanítanak főállásban, szinten tudták tartani a költségeket. „A gazdaságtudományi karról már elhangzott, hogy veszteségesek, ellenben ott több a hallgató és több a főállású tanár is. Ráadásul, szakunk jellegéből adódóan nálunk több a magyar hallgató, ez több pénzt is jelent, mert dupláját kapjuk, mint a román hallgatók után, így mi nem állunk rosszul.”
Székely Zsolt a jövő tekintetében derűlátó, a honlapkészítői képzés elindítását nagyon jó választásnak tartja, ráadásul a közigazgatáshoz hasonlóan csak Sepsiszentgyörgyön lenne magyar nyelvű felsőfokú oktatás ebben a szakmában. „Óriási dolog, hogy egy kis központban sikerült nagyon jó oktatói csapatot összeverbuválni, ez nagyrészt a kar korábbi irányítójának, Cziprián-Kovács Lorándnak köszönhető, ebben a felállításban a létesítendő szakot is el tudjuk látni, csupán egy tudományos fokozattal rendelkező informatikus hiányzik. Évente részt veszünk diákköri konferenciákon, hallgatóinkat díjazzák, ez is mutatja, hogy versenyképesek vagyunk, az oktatás színvonala legalább olyan itt, mint Kolozsváron.” Egy furcsa adattal is szolgált: tavaly az országban minden sikeresen érettségizőre három egyetemi hely jutott első éven, így ne csodálkozzunk azon, hogy maradtak üres helyek, ez általános jelenség, de nálunk sem rosszabb a helyzet, mint máshol.
A főigazgató a tagozat pénzügyi helyzetét nem tartja rossznak, újabban ebédjegyet is kapnak, amire korábban nem volt példa. A jelenlegi tantestület huszonegy főállású oktatóból és húsz-huszonöt betanítóból áll. Nagy Attila fontosnak látja, hogy jó legyen az egyetem kapcsolata a helyi és a megyei önkormányzattal, valamint a kormányhivatallal. Sérel­mezi, hogy a bentlakás ügyében még nem kaptak segítséget, hallgatóik jelenleg iskolákban, illetve albérletben laknak, de azt mondja, valahányszor támogatást kértek valamilyen rendezvény megszervezéséhez, vetélkedő díjazásához, az önkormányzatok pozitívan válaszoltak.

Partnerség az önkormányzatokkal
Rendkívül fontos intézmény egy város életében az egyetem, akár több egyetem is – szögezi le Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki úgy véli, a város, a térség javára válik, ha minél szélesebb a kínálat a helyi felsőfokú oktatásban. Ezért támogatja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudo­mányegyetem szándékát, hogy a háromszéki megyeközpontban is elindítsa az oktatást.
A Babeş–Bolyai Tudományegye­tem kihelyezett tagozata hallgatói létszámának csökkenéséről elmondta: az okokat többek között abban látja, hogy míg a közigazgatási szakra az első esztendőkben a fiatal végzősökön kívül a közigazgatásban dolgozó alkalmazottak közül is sokan beiratkoztak, később ez a folyamat megszakadt, aki akarta, elvégezte az egyetemet, ugyanakkor zárolták a helyeket az önkormányzatoknál, és nem lehetett fiatal végzősöket alkalmazni. A polgármester szerint igaz, hogy az egyetem jelenleg létszámgondokkal küzd, talán ez a legnehezebb két-három év, de ez csak átmeneti, ki kell bírni. „A helyi felsőfokú oktatás létét a politikum mindig támogatta, többek között azért is, hogy azok a diákok is hozzáférjenek a felsőfokú képzéshez, akik szociális okokból nem tudnak elmenni máshová tanulni. Az önkormányzat nem tud fizetést adni az egyetemi oktatóknak, nem tudja kifizetni az egyetem villanyszámláját, de sok mindenben együtt tudunk működni. Ha a diákok gyakorlatozni akartak, mi eddig is fogadtuk őket az önkormányzatnál, ha a diplomadolgozathoz adatokra volt szükségük, segítettünk nekik. A következő hónapokban átfogó felmérést akarunk készíteni az Őrkőn, nagyon szívesen együttműködnénk az egyetemmel, hogy szerződéses alapon az egyetemisták végezzék el ezt a munkát. Azt hiszem, mindig kettőn áll a vásár. Az önkormányzat részéről a nyitottság megvolt és megvan, ha az egyetem részéről is megvan, és ha a kommunikáció a következőkben jobb lesz, mint az elmúlt években, akkor nagyon sok közös programot tudunk megvalósítani” – fejtette ki.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is partnerséget ajánl az egyetemnek, különböző rendezvények alkalmával együtt tudnának működni, a segítséget pedig többek között abban látja, hogy továbbra is anyagi támogatást nyújtanak vetélkedőkhöz, tudományos értekezletekhez. A megyevezető lapunknak elmondta, a fogászati poliklinika helyére szolgálati lakásokat építenek, és az egyetem is igényelhet ezekből oktatói számára.

Még egy egyetem
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának indulásáról szóló hírre tavaly a Babeş–Bolyai Tudo­mányegyetem helyi oktatói közül többen úgy reagáltak: Sepsiszent­györgy, Háromszék túl kicsi ahhoz, hogy megbírjon két egyetemet, a Sapientia a már működő helyi felsőoktatást sodorná veszélybe, mert mindkettő számára nem lenne elegendő hallgató.
A Sapientia kertészmérnöki tanszékének vezetője, Kovács Lóránt a lapunkban közzétett információra válaszolva írta: „Fejlesztési stratégiánkban szerepel az agrármérnöki és az erdészmérnöki szak beindítása is, de ennek a helyszíne Maros­vásárhely, semmiképp sem Sepsi­szent­györgy.” Most mégis úgy tűnik, a kezdeti szándék megvalósul, és talán már ősszel lehet felvételizni a Sapientia Sepsiszentgyörgyön induló szakaira.
Azt már biztosan tudjuk, hogy a Sapientia itt is létrehoz szakokat, és az is biztos, ezek nem konkurensek a Babeş–Bolyai Tudomány­egyetem kihelyezett tagozatán már működő szakokkal. Elsősorban mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás indulna, és második lépésben gondolkodunk művészeti képzésben is – szögezi le Antal Árpád, aki elmondta, a Babeş–Bolyai Tudo­mány­egye­temnek nincs ilyen szakirányú oktatása, ezért nem lehet abban a keretben ezt megvalósítani. „Ugyan­akkor nem úgy tekintek a Sapientiára, mint alapítványi felsőoktatási intézményre, hanem mint egy olyan intézményre, amely remélhetőleg hamarosan állami támogatást kap” – mondta.
Tamás Sándor hangsúlyozza: 1990 után megszűnt az agrárértelmiség képzése, így ennek a szaknak az indítása nagyon fontos. És szükség lenne informatikusképzésre, finommérnöki szakokra, tekintettel arra, hogy a nagy cégek hosszú távon képzelik el Háromszéken az üzemépítést és fejlesztést.
Sepsiszentgyörgy polgármestere közölte: a Sapientiának felajánlották a volt mezőgazdasági iskola épületét, gyakorlatozásra Szép­mezőn tudnának területeket biztosítani, a magyar kormány bizonyos összeget erre az évre jóváhagyott, hogy a Sapientia szentgyörgyi tagozatát el tudják indítani. A városvezető szerint jövőben már remélhetőleg lesz tanítás. „Én azt hiszem, a két egyetem egymás mellett megfér majd, egy kis verseny talán nem árt. A mi érdekünk, hogy az oklevéllel tudjanak valamit kezdeni a fiatalok, az ő életminőségük változzék, és ezzel Székelyföld fog változni.”