Egyebek mellett a cég elhelyezkedése, üzleti beágyazottsága, illetve szezonális jellege szerint szabják meg az átalányadót, amelyet ágazatonként meghatározott, úgynevezett standard jövedelemre vetnek ki – derült ki Maria Grapini szakminiszter és Ovidiu Nicolescu, a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa elnökének találkozója után. Ez utóbbi szerint biztosítékokat kaptak a minisztériumban, hogy alapos hatástanulmány előzi meg az új adórendszert. Ha a tanulmányok pozitív eredményt hoznak, az intézkedést elfogadjuk, s ez a kis- és középvállalkozásokat sújtó bürokrácia csökkenéséhez vezethet – mondta a tanács elnöke.
Bár az új adónem bevezetése kapcsán egyelőre csupán nyilatkozatok jelentek meg, a korábbi tapasztalatok alapján háromszéki szolgáltatócégeket kerestünk meg, mondják el véleményüket a várható átalányadó következményeiről.
Schrek Tibold panziótulajdonos, Sepsiszentgyörgy: Akinek kis forgalma van, mindenképpen hátrányosan fogja érinteni az átalányadó. Mi köztes helyzetben vagyunk, nem is vagyunk olyan kicsik, hogy két szobából kelljen megélni, nem is vagyunk olyan nagyok, hogy lényegesen előnyös legyen az átalányadó. Itt kényelmesen húsz embernek tudunk szállást, ellátást biztosítani. Az állam szempontjából persze hogy nagyon jó, hiszen biztos, kiszámítható jövedelmet jelent számára. Ha nekünk szerencsés évünk lesz – és miért ne lenne –, nem biztos, hogy negatívan fog befolyásolni. Persze csak akkor, ha a régi módszerrel számolják majd, mert azért az ördög a részletekben bújik meg. Ugye, akkor volt egy küszöb, ami alatt a fix összeget kellett befizetni, az azt meghaladó összegre pedig bizonyos százalékot. Ha résztevékenységekre nézem, akkor viszont más a helyzet, mert egy kis vendéglő, amilyen a miénk például, önmagában nem tud annyit termelni. Ha csak az akkori minimális húszmillióval számolunk, ahhoz, hogy ne legyen plusz adóteher, havonta 1500–2000 lejes forgalom kellene. Ha pedig lenne egy meghatározott összeg, s nem lenne a nagyobb forgalom alapján korrekció, akkor előnyös is lehetne. Persze az is hallatszik, hogy meghagynák a 16 százalékot, s erre jönne rá az átalányadó. Nagyon remélem, hogy ez csak szóbeszéd. Mindenképpen a kicsiknek hátrányos lesz, a múltkor is nagyon sok cég függesztette fel tevékenységét. Akik ezt a többéves válságot túlélték, bízzunk benne, van annyi forgalmuk, hogy az átalányadó sem öli meg. S ha tovább gondoljuk, akkor bizonyos szolgáltatásoknál tisztulhat a piac, sőt, össze is lehet vonni bizonyos tevékenységeket egy cégbe, bizonyos szolgáltatások viszont – mondjuk egy cipőjavító –, ha kiesnek, nehezen pótolhatóak. Ami pedig az esetleg sűrűbb ellenőrzéseket illeti, abban nem hiszem, hogy lesz változás, mert ellenőrzés van most is éppen elég.
Daragus Attila torjai magánvállalkozó, panziótulajdonos: Véleményem szerint rossz lépés a tervezett átalányadó bevezetése, hiszen az az érv, hogy sok a „feketepénz” a vendéglátásban, nem állja a helyét. Ebben az országban pontosan ennyi kifehérítésre váró jövedelem van más területeken – a mezőgazdaságban és az építőiparban –, amit nem is tudnak ellenőrizni. Az új miniszter most sem abban jár, hogy a feketeturizmust fogja vissza, hanem az átalányadóval ismét azokat akarja újabb adóteherrel sújtani, megnyomorítani, akik hivatalosan dolgoznak.
Bába Lehel vendéglőtulajdonos, Kézdivásárhely: Ez akkor lenne számunkra jó, ha lenne egy fix átalányadó, amit az illető vállalkozó, vendéglő- vagy bártulajdonos évente kifizetne, és a tiszta jövedelmétől függetlenül többletadót nem kérnének tőle. Mert az nem jó ötlet, hogy kiszabnak egy minimális átalányadót, és ha jobban megy a cég, akkor újabb összeget kérnek, ez egyszerűen nem elfogadható. Hasonló átalányadó már volt, akkor a székek száma szerint adóztunk. Az is igazságtalan volt, mivel az én kisvárosi vendéglőmet nem lehet egy kalap alá venni egy brassói hasonló nagyságú és kategóriájú vendéglővel. Ha a jelenlegi könyvelés is megmarad, akkor semmi értelme az átalányadó bevezetésének.
Páll Attila magántaxis, Kézdivásárhely: Én idén azért nem álltam vissza átalányadó-fizetésre, hanem maradtam a jövedelem utáni adózásnál, mivel Kézdivásárhelyen sok a taxi és kevés az utas, és a környező falvakban is rengeteg a kocsi, egyre kevesebben taxiznak. Taxizásból hamarosan nem lehet megélni. Csak egy példát mondok, a taximra ezer lejbe került két téli gumi, és az üzemanyag is megdrágult. Mennyit kell taxiznom, hogy legalább a befektetésem megtérüljön? Nem tartom jó ötletnek az átalányadó bevezetését.
Simon Rozália vendéglő-társtulajdonos, Barót: Nem vagyok még tisztában, hogy milyen elképzelés szerint vetnék ki az átalányadót, ám ha asztalhoz és székhez kötik, ahogy néhány évvel ezelőtt tették, akkor sokunknak nagyon rossz lesz. Az emberek egyre szegényebbek, ritkán járnak vendéglőkbe – meg lehet nézni, szinte mindenhol üresen tátonganak a termek –, mind a bérek, mind a rezsiköltségek, a villany és gáz kifizetése egyre nehezebb. Szóval, ha sokat „reformálják” az adózást, előbb-utóbb lakatot teszünk az ajtóra.
H. A. F. baróti vállalkozó: Legutóbb, amikor egységadót vezettek be, a cégem tönkrement. Valahogy újból felálltam, új céget indítottam, de így is csak alig tudok valamilyen jövedelmet termelni. Ha ismét egy meghatározott kvótát kell fizetni, bezárhatok. Számításaim szerint a forgalom húsz százaléka menne rá az adóra, azt pedig nem tudom vállalni.
Kovásznán működtet fénymásoló műhelyet Kopacz Levente. Engedélyezett magánszemélyként fizet adót, átalányrendszerben. A vállalkozó kedvezően ítéli meg ezt az adózási formát. Cége indulásakor ő jelentette be, mekkora forgalomra számít az év folyamán. Ennek alapján állapították meg a befizetendő adó szintjét. A következő években az előző esztendő forgalma szerint becsülték meg az adózandó forgalmat, ennek alapján az adót. Ha egyik évben többet vagy kevesebbet fizet be adóként, azt a következő év kivetett adójából jóváírják – mondta el. Ő elégedett a rendszerrel, úgy ítéli meg, a papírmunka szempontjából sem megterhelő.
A zágoni származású Dan Cherecheşu a Prahova völgyében, Sinaia közelében működő panzió ügyvezető igazgatója. Az egység 35 ágya az év minden szakában foglalt, pénzforgalma jelentős. Ő egyelőre nem tud véleményt mondani az átalányadóról. Esett már szó ugyan szakmai körökben az új rendszerről, de míg a részletek nem ismeretesek, senki nem bocsátkozik előrejelzésbe, nem tudja megítélni, hogy a vendéglátósoknak jót vagy rosszat hozhat az átalányadó esetleges bevezetése – mondotta érdeklődésünkre.
Összeállításunk szerzői: Bokor Gábor, Ferencz Csaba, Iochom István, Hecser László
