A hegyvidéki települések esetében alkalmazott besorolási kritériumok csak a jéghegy csúcsát jelentik a gazdákat hátrányosan érintő intézkedések között – jelentette ki a szarvasmarhatartók közgyűlésén Klárik László szenátor.
Az uniós elképzelés szerint támogatás illeti meg azokat a vidékeket, melyek klímája hátrányos helyzetet teremt. Eszerint Kovászna megye egész területét ilyennek lehetne nyilvánítani, ezzel szemben csak azok a települések kapták meg e besorolást, melyek 700 méter tengerszint fölötti magasságban fekszenek – változásra van szükség, s ezen fog munkálkodni, hiszen a hátrányos helyzetű övezetbe való besorolás plusz támogatásokat hozhat a gazdáknak – mondta a szenátor.
Klárik élesen bírálta az ország agrárvezetését: a minisztérium, a kormány abszolút szigorral jár el a gazdákkal szemben, de az unióval történő tárgyalások során mindig fejet hajt, nem próbál meg előnyöket kicsikarni a hazai gazdák számára. Uniós szinten Romániában a legszigorúbbak az előírások a gazdák számára, holott a kormány feladata az lenne, hogy előnyös termelési feltételeket biztosítson számukra. Kísérleti alanyok vagyunk az unió számára, és közben elfogadjuk például azt, hogy Lengyelországból fertőzött burgonyát hozzanak be az országba – jelentette ki. Politikai kérdésről van szó, minden országnak saját piacait kell védenie – tette hozzá.
Klárik korábban átiratot kapott az egyesülettől, melyben kérték, tisztázza, milyen törvény szabályozza a traktorok közúti közlekedését. Az életbe lépett új szabályzat szerint traktor csak szakvizsga letétele után vezethető közúton – mondta. Ez viszont nagy problémát okozhat a tavaszi kampányban, hiszen nincs idő rá, hogy a gazdák letegyék a vizsgát. Épp ezért megpróbál közbelépni, és változtatni a helyzeten – hangoztatta. (B. G.)
