Ellenjelöltje, Milos Zeman már másnap kijelentette: elfogadhatatlannak tartja, hogy vetélytársa, Karel Schwarzenberg a Cseh Köztársaság elnöke legyen, „úgy beszél, mint egy szudétanémet, s nem mint egy államfő” – nyilatkozta. Václav Klaus cseh államfő szombaton határozottan elítélte Karel Schwarzenberg külügyminiszter, államfőjelölt közelmúltbeli kijelentéseit a Benes-dekrétumokról. Leszögezte: ezt sosem fogja neki megbocsátani.
Karel Schwarzenberg szerint a kollektív bűnösség elvének érvényesítése hiba volt. „Mindig azt mondtam, és emellett most is kitartok, hogy azt, amit 1945-ben tettünk, ma az emberi jogok durva megsértéseként ítélnék el. Az akkori kormány – beleértve Edvard Benes államfőt – is valószínűleg Há­gában találná magát” – mondta a cseh diplomácia vezetője, aki Milos Zeman volt szociáldemokrata kor­mányfővel együtt került az elnökválasztás második fordulójába.
Schwarzenberg azt mondta, a Be­nes-dekrétumokat ma már nem lehet hatályon kívül helyezni, mert az már húsz éve megtörtént, amikor az általános emberi jogok listája a cseh alkotmány részévé vált. Vetélytársa, Milos Zeman ezzel az állítással nem értett egyet. Szerinte a cseh alkotmánybíróság világosan megállapította, hogy a csehszlovák Nemzetgyűlés 1946-os határozatai, amelyek a Benes-dekrétumokból indultak ki, továbbra is a cseh jogrend részét képezik. „Eddig a pillanatig, tulajdonképpen csütörtök estig teljes mértékben elfogadtam volna, hogy ön lesz a Cseh Köztársaság elnöke” – mondta Zeman Schwarzenberg­nek. „Azonban az, aki Csehszlovákia egyik elnökét háborús bűnösnek minősíti, úgy beszél, mint egy szudétanémet, s nem mint egy államfő” – indokolta kijelentését a volt kormányfő.
„Azt, hogy Schwarzenberg úr valami ilyesmit gondol, már régen tudom. Azt azonban, hogy megengedi magának, hogy véleményével a cseh elnökválasztási kampányban is fellépjen, nem vártam. Valószínűleg megszokta, hogy min­dent megbocsátanak neki, de én ezt a ki­jelentését sosem fogom megbocsátani” – jelentette ki Václav Klaus cseh államfő szombaton Prágá­ban, miután visszatért Lengyelország­ból, ahol a lengyel és a szlovák köztársasági elnökkel találkozott. „Mind Lengyelországban, mind Szlo­­­vákiában teljes mértékben érthetetlennek tartják ezeket a nyilatkozatokat és véleményeket” – tette hozzá az államfő.
Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Cseh­szlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mond­ják ki, megfosszák őket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlová­kiá­ból, míg a magyarok  tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.