Beszélgetés Kasléder Józseffel, Málnás község polgármesterévelKihasználni a szűkülő lehetőségeket

2013. január 24., csütörtök, Gazdakör

Nem volt könnyű behoznia a később önállósult málnási önkormányzatnak a többi községhez mért időbeni lemaradást. Maradnak a pályázatok, de főképp a következetes közös munka révén megteremthető út. Pillantsunk vissza a tavalyi évre.
 

– Nem annyira a községközpont, mint inkább Málnásfürdő és az elszigetelt Zalán­patak adott több gondot – kezdett mondanivalójába Kasléder József polgármester. – A Málnáson áthaladó országúttal kapcsolatos elvárásaink teljesültek a tavaly. Mivel a legutóbbi árvíz megrongálta a patakon áthajló régi hidat, áteresztő képességén változtatni akartunk – amire a munkálat során a kivitelező nem mutatott hajlandóságot. Végül is megyei közbelépéssel sikerült úgy módosítani rajta, hogy egy újabb ár könnyen át tudjon futni alatta az Olt felé. A híd újjáépítése ugyanis nem szerepelt az eredeti tervezetben. Kiegészítették a tetején az aszfaltburkolatot is. Azóta nem kaptunk jelzést a faluból, hogy megrepedeznének a lakóházak az amúgy is keskeny főút mellett.
– Maradjunk az utaknál. Lesz-e lehetőség a Málnásfürdőt Zalánpatakkal összekötő új út jobbítására?
– Megviselte az úttest Zalánpatak felőli részét az árvíz, amit helyenként sikerült kijavítani. Beépíttettünk két átereszt. Ezen megy át, az időjárás függvényében, az iskolabusz Zalánpatakra, visszafelé pedig Szárazajtán keresztül. Erről az útról nem lehet lemondani, mert ezen jut ki a faluból a tej, a kitermelt faanyag, ezen viszi az iskolásbusz a zalánpataki felsőbb osztályos tanulókat Málnásra. Sikernek tekinthető, hogy a megyevezetés anyagi segítségével sikerült visszavásárolni a málnásfürdői gyógyfürdő belterületét és ingatlanjait. Sikerült törleszteni a 150 000 eurót a volt tulajdonosnak, Ioan Neculaie üzletembernek, és úgy gazdálkodtunk, hogy megtakarítottunk 32 000 eurót, amivel visszavásároltuk bukaresti tulajdonosaitól a málnásfürdői iskolát. Mivel Mál­násfürdő borvízkincseivel együtt visszakerült önkormányzati tulajdonba, a gyógyturizmus és az üdültetés szempontjából a közművesítés még nagyobb feladatot jelent számunkra. Készült egy tervezet arra, hogy bő hozamú természetes édesvízforrásokat foglaljunk be, és a vizet szabadeséssel bevezessük a községközpont tartályába, onnan a már létező ivóvízhálózatra. Három forrást már rákötöttünk a vezetékre. A málnásfürdői ivóvíz ugyanis – amiből Málnás is részesül – kívánnivalót hagy maga után. Elkép­zeléseink szerint a málnási forrásvizet fogjuk bevezetni a fürdőre is. Mindkét településen megépült a csatornarendszer, de a két derítőállomás szerelési munkálatainak gátat vetett a tél. A közeljövőben változik majd a fürdőtelep sorsa. Erőnkhöz mérten a szociális segélyben részesülőkkel takarítottunk már a területen, lecsapoltuk az elmocsarasodott terepet, megjavíttattuk az évek óta lassan leromló Olt Szálló cserépfedelét. Távlatilag itt alakul majd ki az Oltfej egyik vendégforgalmi övezete, de nem mondunk le a málnási sípályával kapcsolatos terveinkről sem.
– Az idei költségvetésről még nem tudunk beszélni, de kérdezzük a jelenlegi évre szóló elképzeléseiről.
– Még két vízforrást akarunk befoglalni, ráköttetni a málnási ivóvízrendszerre és Málnásfürdőre a jelenlegi vezeték segítségével. Egyszóval működésbe hozzuk mind az ivóvíz-, mind a csatornahálózatot, s még ebben az évben beindítjuk mindkét rendszert. Bár nem teljesen a mi dolgunk, de az Aquasic Közösségek Közötti Társulás tagjaiként minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy működőképessé váljon A borvíz útja program révén épült málnásfürdői gyógyászati kezelőközpont. Folytatjuk a borvízforrások felújítását, környékük karbantartását. Zalánpatak gróf Kálnoky Tibor kapcsolatai révén bekerült a vendégforgalmi lehetőségekkel rendelkező kisrégiók sorába, ami számunkra igen fontos. Távlati esélyek körvonalazódnak a vendégforgalom fellendítésére, s ezeket akarnánk kihasználni. Gondol­kodunk azon, miként kezdjünk hozzá a biofalu kialakításához, hiszen Zalánpatak országos viszonylatban a hetedik helyen szerepel a kihasználatlan turisztikai lehetőségekkel rendelkező települések sorában. Ez derült ki Károly angol herceg Vad Kárpátok című turisztikai tárgyú filmjéből, amit Bukarestben is levetítettek.
– Nem készült el a zalánpataki hősi emlékmű.
– Valóban. Március 15. tiszteletére le­tesszük az alapkövet, és 2013 folyamán felépítjük az új iskola udvarára. Beépítjük az egykori országzászló talapzati faragott kőtábláit, feltüntetjük a település negyvennyolcas és két világháborús hőseinek nevét.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2013-01-24: Gazdakör - Iochom István:

A tulajdon visszaállítása a cél (Beszélgetés Molnár Istvánnal, Kézdialmás polgármesterével)

Kézdialmás hét esztendeje kapta vissza községi rangját, azóta fejlődés tapasztalható a településen. A közel ezerötszáz lelket számláló községben tavaly átadták a környék legkorszerűbb iskoláját és a csomortáni vízhálózatot. A két faluból, Kézdialmásból és Csomortánból álló községet Molnár István irányítja az önállósulás óta. Júniustól a csomortáni Gyergyai Csaba személyében új alpolgármestere, augusztus elsejétől pedig Kopácsi Ferenc személyében új plébánosa van a községnek. A község első emberét kérdeztük a múlt év eredményeiről és az idei tervekről.
2013-01-24: Riport - B. Kovács András:

A húsmarhatartás célszerűsége (Székely gazdák az unióban)

Hogy megyénket és havasi legelőit, bő füvű kaszálóit az Isten is szarvasmarha-tenyésztésre teremtette, közhely. Annál meglepőbb, amikor kiderül a statisztikákból, hogy a kilencvenes évben összeírt 110 ezer szarvasmarha hazájában a tavalyi adatok szerint alig 35 ezer pára lézengett, mára talán ennél is kevesebb.