Uzon községben folyik a munka: az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése folyamatban, korszerűsítik a települések közötti utakat. Nyertes pályázataik összege meghaladja a 6,7 millió eurót. Nem sikerült minden, amit elterveztek – ebben a kormányváltás szerepet játszott –, de a polgármester szerint dolgoznak, s ha így folytatják, jó évnek néznek elébe.
– Terveikből mit sikerült megvalósítaniuk az elmúlt esztendőben?
– Uzonban a szennyvízülepítőt befejeztük, átadtuk. Folytatódtak a csatlakozások olyan utcákban, ahova nem vittük még be az ivóvizet és a csatornát. Önerőből, a hivatal munkatársaival bevezettük a vizet, a szennyvíznél biztosítottuk a szükséges anyagokat, a költségeket a kérvényezők átvállalták. Nagy volumenű terveink futnak, ezért nem tudtuk vállalni, hogy ezt is a községi költségvetésből oldjuk meg. Uzonban a csatornahálózat 85–88 százalékban elkészült, az ivóvízhálózat 95 százalékban, ebbe beleértendőek a legkisebb zsákutcák is.
– Nagy volumenű terveket említett…
– Legnagyobb megvalósításunk a 4,5 millió eurót meghaladó pályázatunk, amelyet a Világbank finanszíroz. Ez – tudom, hogy a Háromszék nem írja meg – Borbély Lászlónak és főképp Para Lórántnak köszönhető. Ennek részeként Szentivánlaborfalván elkezdtük a szennyvízhálózat kiépítését, a vezetékeket 70 százalékban lefektették. A kivitelező egy jászvásári cég, nagyon elégedett vagyok mind a minőséggel, mind az ütemmel. Ezzel ellentétben Bikfalván és Lisznyóban egy giurgiui cég dolgozik, nem vagyok elégedett. Megbeszéltem, tavasszal más mérnököt, csoportvezetőt küldenek. Ott mindössze 20 százalékban fektették le a csatornákat. A csatornahálózattal párhuzamosan Szentivánlaborfalván az önkormányzat az ivóvízhálózatot is készíti, saját költségvetésből. Ez 70 százalékban készült el rácsatlakozások nélkül.
– Milyen további beruházásokat kezdeményeztek?
– A környezetvédelmi minisztériumnál nyert alapokból istállótrágya-lerakat épül. Fontos, hogy a 3000 négyzetméteres tárolóban a talajba nem tud beszivárogni szennyeződés. E mellé igen értékes géppark jár: traktor, utánfutó, trágyaszóró, tartályos szippantó, valamint teljes irodafelszerelés. Ennek értéke 1,2 millió euró, az önrészünk 100 000 lej.
– Valami újdonságok?
– Van olyan is, amit nem ígértünk, s mégis megvan! 2012-ben újabb pályázatokat nyertünk. Európai uniós pályázattal három olyan községi utat tudunk aszfaltozni, ahol esetenként még csak makadámút sem volt. Sepsimagyarósról Lisznyópatakra a hegyen, a Hevederen át, az agyagos talajon levő utat, Sepsimagyarósról Uzon felé vezető makadámutat, és Lisznyóból a hegy alatt Bikfalvára vezető utat, amelyen egyetlen kavics nem volt. Ez kiegészül a tavaly elvégzett másik projekttel, amely segítségével Uzon, Lisznyó és Lisznyópatak között aszfaltburkolatot terítettünk le. 40 kilométeres kerékpárút lesz: Uzonból indul, felmegy a Natura–2000 határán Sepsimagyarósig – ez 11 km, ebből két kilométer aszfalt, a többi jó minőségű makadám –, onnan tovább végig aszfalton át Lisznyópatakra, onnan Lisznyó, továbbá Bikfalva és vissza Uzonba. A körút olyan környezeten halad át, ahol nagyon gazdag az élővilág, s ahova nem fegyverrel, hanem fényképezőgéppel vadászni óhajtókat várunk. A pályázat értéke 1,5 millió euró.
– A tömbháznegyed korszerűsítését is tervezték…
– Elsődleges ígéretünk volt, hogy folytatjuk a tömbháznegyed felújítását, amit 2011-ben elkezdtünk. A fennmaradt részre is elkészült a terv, de jogi akadályba ütköztünk. A még nem korszerűsített rész alatti területet Mikes Zsigmond gróf magáénak tartja. A községháza is ragaszkodik hozzá, így perelünk. A telekkönyvben a Mikes család szerepel, de oda tömbházakat építettek, az általános infrastruktúrát kiépítették, s ezeket a község az elmúlt két-három évben kicserélte, erre a megyeháza építési engedélyt adott, nem tudom, miért kérik természetben, miért nem kárpótlást igényelnek. A tanács többször hívta a grófot egyeztetésre, egyszer sem jelent meg.
– A Pünkösti-kúria felújítására is nyertek pályázatot...
– Igen, szerződéskötésre már nem került sor a kormányváltás miatt. A Ponta-kormány nem hivatalosan, csak telefonon értesített, hogy felfüggesztik a tervet a pénzügyi források előteremtéséig. Ugyanígy bukott a községháza tetőterének beépítése és a bikfalvi kultúrotthon felújítása is. A Boc-kormánnyal együtt más tervünk is dugába dőlt. A Kispál, a Petőfi és a Vajna utca korszerűsítéséről lett volna szó, Elena Udrea miniszter asszony gratulált is a tervért, de a kabinettel együtt a program is esett. Erkölcsileg felemelő, egyedi megvalósításunk, hogy Sepsimagyaróson a korábban megvásárolt, százötven éves gerendaházból tájházat alakítottunk ki, s tavaly a település 500. évfordulóján átadtuk. A házat az árkosi Bálinth Zoltán régiséggyűjtő újította fel, a csűrt önerőből javítottuk. Az emberek özönlöttek, és régiségeket adományoztak. Kiemelem a Csulak családot, a berendezés több mint 80 százalékát adta. Az uzoni sportbázison műfüves pályát alakítottunk ki, Szentivánlaborfalván gyepes pályát. Kérésünkre a vízügyi hivatal Bikfalván a patakmedret egy kilométer hosszúságban kitisztította.
– Idei tervek…
– A legnagyobb reményeket ahhoz fűzzük, hogy a kivitelezők betartják a határidőt, s befejezik Szentivánlaborfalva, Lisznyó és Bikfalva csatornahálózatát, megtörténnek a rácsatlakozások, megépítik az ülepítőket. Emellett tervezzük az ivóvízhálózat befejezését és működésbe helyezését három településen. A bicikliútként említett utak kivitelezését elkezdjük. Ezek mellett apróság: a községháza pincéjében küldöttségek fogadására alkalmas helyiségeket alakítunk ki. A sepsimagyarósi tájház udvarát rendezzük, régi gazdasági eszközök tárolására fedett színt építünk. Az uzoni szabadidőközpont telkén, egy 40–50 áras területen skanzent alakítunk ki, ide régi házakat állítunk ki. Már felajánlottak kettőt Szentivánlaborfalváról, egyet Lisznyóból. Ezzel is szeretnénk bemutatni, őseink milyen körülmények között éltek: nem vályogházban, hanem faházban. Szentivánlaborfalván tavaly ravatalozót adtunk át, saját költségvetésből építettük három év alatt. Vállaltuk, ha az Uzoni Református Egyházközség átad egy meghatározott területet, az önkormányzat három év alatt itt is felépíti a ravatalozót. Sorrendben következik majd Lisznyó és Bikfalva. Megjegyzem, amit saját költségvetésből finanszírozunk, annak kivitelezése több időbe telik, de legtöbb három év alatt megoldjuk. Idén elkezdjük Lisznyóban is a sportpálya kialakítását.
– Hogy állnak a földek újramérésével?
– Nem abban az ütemben, ahogy szerettem volna, de haladunk. Bevallom, naiv voltam, amikor azt hittem, három-négy év alatt befejezzük a külterületek jogi és kataszteri tisztázását. Nagyon sok akadályt görgettek elébe, tetten érhető a rossz szándék. Bikfalva és Sepsimagyarós területén az újramérés befejeződött, a birtokleveleket kiállították, Lisznyóban a mérés lezárult, a birtoklevelek kiállítása folyamatban, Szentivánlaborfalván és Lisznyópatakon idén fejezzük be. Jövőben Uzonfüzesen és Uzonban is a végére járunk. Kilencéves munka, amíg Uzon község hét településének szántóit, kaszálóit, legelőit kitisztázzuk.
– Adót emeltek-e?
– Igen is, meg nem is. Azt a döntést hoztuk, úgy emeljük az adókat, hogy nem emelünk semmit. A törvény kötelez a 16 százalékos emelésre. Ebből 2011-ben már emeltünk 5 százalékot, mert a nagy projektekhez szükséges önrész előteremtéséhez meg kellett tennünk. Így most csak 11 százalékot emeltünk. De, akik március 31-ig kifizetik az adót, 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Így gyakorlatilag egy százalékot emeltünk. Jövőben meg nem kell hozzányúlnunk, mert most emeltünk.
– Mit tart még fontosnak?
– Nagyon fontosak a testvértelepülési kapcsolatok. Tavaly kötöttük meg Sepsimagyarós és Mezőhegyes között. A községben a hét település közül az egyik román lakosságú: Uzonfüzes. Számára tavaly kötöttük meg a Tulcea megyei Sarichioi községgel a megállapodást. Azóta már kétszer jártak itt, innen meg odalátogatott a futballcsapat. Szociális, kulturális szempontból Uzon ápolja a kapcsolatot Nagykátával, Tolnával és Csorvással. Bikfalvának Alsótolddal nagyon jó az együttműködése, s jelentkezett Fácánkert is. Brüsszelben pályáztunk kapcsolatépítésre, -ápolásra, 6000 eurót nyertünk, és ebből Nagykátáról 41 személyt láttunk vendégül öt napig. Ugyanígy Tolna város pályázatával innen látogattunk húszan Tolnára. Fácánkert pályázatából szentivánlaborfalvi fiatalok jártak kint. Lisznyónak és Lisznyópataknak nincs testvérkapcsolata. Az igénynek alulról kell jönnie, nem a polgármesternek kell ráerőltetnie a településekre. Az épített örökségéről híres Bikfalvát szeretnénk a világörökség részévé tenni. Szaktanulmányokat készíttettünk, megrendeltük a településrendezési tervet. Igyekszünk úgy szabályozni, hogy ne tudjanak több udvarházat elrontani, átszabni. A közel negyven kúriából tizenhat eredeti állapotában maradt, tizenötnél kisebb-nagyobb átépítés történt, a többi kúriaszerű épület. Tervezzük a falu utcáinak kockakővel való kirakását. A mennyiség felét megkapjuk a megyei tanácstól. Végül elmondhatom, Uzon községben dolgoznak. Egyre nehezebb, de jó év elébe nézünk, ha folytatni tudjuk, amit elkezdtünk.
