Viszlát, Iván

2013. január 26., szombat, Máról holnapra
Váry O. Péter

Szomorú vagyok, amiért felbuktatják prefektusunkat. Mert milyen jó is az, amikor lapzárta előtt néhány perccel befut az infó valami újabb képtelenségéről: készíts gyorsan hírt belőle, újságoldalt áttördelni, korrektort szóhoz jutni nem engedni, tisztafej cifrázását csitítani – így már izgalmas az újságírói munka. S ez a szép szál emberünk itt hagy most bennünket.

Hallom, itt hagyná a trikolórját is, végtelen időkig, vélem, mert titkon abban reménykedik, eddigi tevékenysége is végtelen időkre szóló. Hát... lábjegyzetként bizton bekerül a történelembe, akár az emlékműveinket ökrökkel leromboltató nagy elődje.
Amúgy köszönettel is tartozunk mi őnekije. Nem tud róla, de minékünk annál több jót tett, mint amennyit ártani szándékozott. Vegyük csak a székely zászló esetét. Ha bele nem köt, most itt-ott, némely közintézményeken lobogna csupán. De ő tiltaná s irtaná szóval, jogfacsarral – a zászló kelendő áruvá lett hát, a lelkekből házaink homlokzatára kikívánkozó. Járva-kelve Háromszéken egyre több portán látni, amint a Nemere belekap a kék-arany lobogóba, s az atyafi ilyenkor nem a kabátot összehúzva lépteit szaporázza, de zsibongó derekát kiegyenesítve, állát felszegve dacol a faggyal. Mert ilyen a székely. És ezt nem érti, nem értheti meg sem prefektus, sem a román közvéleményt állandóan heccelő politikus, sem az a szép mesterségnek, bizonyos kézi fémmegmunkálásnak nevét viselő doktor, ki hangyaszorgalommal gyűjti annak az eredetmítosznak a bizonyítékait, melyet immáron nemcsak külföldi történészek, hanem nemzettársai is cáfolnak. Vagy az autonómia ügye. Prefektusunknak s elveiben társainak sikerült elérniük, hogy politikai képviseleteink (több is van nekünk, mert hát milyenek vagyunk: ha két magyar hajótörött egy lakatlan szigetre kerül, rögvest három pártot alapít, egyet-egyet külön, egyet közösen) már nemcsak egy nyelven, de egy nyelvet is kezdjenek beszélni.
Szó mi szó, ilyen jó kormánymegbízottunk sem lesz többet nekünk. Mondhatják a mi politikusaink, az a jó prefektus, kinek léte nem is érzékelhető – nincs igazuk. Az a jó kormánymegbízott, ki ártó szándékú keresztbetevéseivel állandó ellenlépések megtételére kényszerít. Mert nem elég jó úton járni, de olykor jó útra is kell terelni zászlóvivő elöljáróinkat.
S hogy milyen lesz utódja? Egy biztos: nem magyar. És akkor lehet jó szándékú bár, kultúránkat ismerő akár, netán még autonómiatörekvésünket megértő is, nyakában mindig ott liheg a nacionalista horda, s a szolgálatos feljelentők sem nyugszanak Spanyolhonban. Jót várni nem, jobbat remélni – talán lehet. Addig is, búcsúzóul, államtitkárrá avanzsáló emberünket legalább egy rovásírásos díszoklevéllel meglepni illenék.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2013-01-26: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Leleményességgel a fennmaradásért (Ötezer munkahely Háromszéken)

Csak kevés esetben vezethet elbocsátáshoz a minimálbér emelésére vonatkozó, napokban hozott kormánydöntés, hiszen Háromszéken a vállalkozások zöme már most is csökkentett személyzettel végzi tevékenységét – véli Kelemen Tibor, aki kifejtette: ahol mégis ezt az intézkedést választják, ott a cég fennmaradása forog kockán.
 
2013-01-26: Közélet - :

Megfélemlítésnek vélik a házkutatást

Csütörtök este a rendőrség házkutatást tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kovásznai kampányirodájában, a párt tegnap kiadott nyilatkozatában az akciót megfélemlítésnek vélik.