Málnás után január 23-án Gábor Áron szülőfalujában tartotta idei második találkozóját a Háromszék. A berecki Művelődési Központ kistermében mintegy harmincan gyűltek össze, számos diák vett részt a családias hangulatú találkozón. Mindenkit Székelyföld-térképpel ajándékoztunk meg. Akárcsak a korábbi rendezvényeken, ezúttal is elsősorban berecki olvasóink véleményeire, és miért ne, kritikáira voltunk kíváncsiak.
A találkozót a Khell Gabriella zenetanár által vezényelt Comenius iskolakórus indította. Balogh András, a Művelődési Központ igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, majd Farcádi Botond főszerkesztő mutatta be a lap jelen levő külső és belső munkatársait. A főszerkesztő az Összetartozunk mottóból kiindulva kifejtette: mindannyian olyan környezetet, Háromszéket és Székelyföldet szeretnénk, amelyben magyarként is otthon lehetünk, ahol jól érezhetjük magunkat – és ebben újságírók, szerkesztők és olvasók egymásra vannak utalva. A Háromszék napilap rövid bemutatása után Ferencz Csaba gazdasági ügyvezető többek között a napilapot kiadó kft.-ről, a lapkészítésről, a példányszámról, az olvasótáborról, a terjesztési gondokról tartott rövid tájékoztatót, felkérve a jelenlevőket, mondjanak véleményt a lapról. Kádár Gyula történész, lapunk állandó külső munkatársa legújabb, Múltunk kötelez című kötetét mutatta be, majd Bogdán László főmunkatárs a Münchhausen báró kalandjai a Mélabús Tornyok Városában című kötetéből olvasott fel részleteket. Kuti János, lapunk állandó külső munkatársa Bereckről szóló tárcáját olvasta fel.
A közönség soraiból elsőként vitéz Rózsa József ny. erdész, az ojtozi pisztrángtenyészet egykori vezetője mondotta el, hogy immár huszonharmadik éve előfizetője lapunknak, és amíg nyugdíját megkapja, utolsó pénzéből is előfizet rá. Meglátásait is kifejtette: faluhelyeken vannak olyan értékek, amik veszendőbe mennek, például a régi közmondások kezdtek kiveszni mindennapi nyelvünkből – fel is ajánlotta, hogy leír néhányat –, s mint mondotta, „ezekből is annyi van, mint Kisgyörgy Zoltán régi fáiból”. Jóska bácsi – aki világéletében megszállott környezetvédő volt – azt szeretné, ha lapunkban még több környezetvédelemmel kapcsolatos írás jelenne meg. Javasolta továbbá, hogy a lap munkatársai a helyi gondokat térképezzék fel, példaként a Millenniumi erdő alatti utcát említette meg, ahol a roma közösség egyes tagjai megkeserítik a gazdák életét. Arról is érdeklődött, mikor jelenik meg kötetben a kovásznai Gocz Elvira lapunk szombati számában közölt visszaemlékezés-sorozata.
Tamás Imre nyugalmazott tanár elmondta: már nem előfizetőnk, de lapunk internetes változatát olvassa rendszeresen. Arról kérdezte az újságírókat, reménykedhetünk-e valamilyen összefogásban, ha három magyar párt verseng. A laptalálkozó kötetlen beszélgetéssel és dedikálással ért véget.
