Berecknek sok híres szülötte volt. Nagy emberek, mesterek és ezermesterek. Csak azért nem voltak óriások, mert a Leányváron lakó óriás szép lánya udvarlóját agyonzúzta egy sziklával, és így a lány nem mehetett férjhez szerelméhez, az óriás meg unoka nélkül maradt. Pedig esély lett volna arra, hogy az óriásnak legalább félóriás unokái legyenek. Ettől függetlenül többen, akik a faluból származtak, fontos és óriási dolgokat valósítottak meg. Bereck két szülöttjének is nagy-nagy gyakorlata volt az ágyúöntésben.
Jóval Gábor Áron ágyúinak megtervezése és előállítása előtt élt még itt egy másik mester is, mégpedig Orbán uram, akinek ágyújával a törököknek sikerült bevenniük Konstantinápolyt. Ez kéttonnás ágyúgolyót is képes volt kilőni. A nagyágyút öntő Orbán mellett a faluból származott még egy másik Orbán mester is, aki Bukarestben, majd Sepsiszentgyörgyön volt nagyágyú. Gábor Áron viszont a ’48-as forradalom idején kisebbeket öntetett. Sajnos, ezek a fegyverek nem Bereck városi rangját védelmezték, így azt el is veszítette. Bár erre némiképp rácáfolt Tamási Áron, aki azt írta, hogy Bereck falunak város és városnak falu. Lehet választani. Az ágyúkból egy maradt meg, azt is vissza kellett vásárolni Bukaresttől.
Viszont a faluban most is annyi ezermester él, hogy ha ők nekiállnak ágyút önteni, akkor a Romsilvával folytatott harcban győzhet Bereck, és hadi zsákmányként visszaszerezheti a falutól elrabolt 350–400 hektár erdejét. Ha meg akkora ágyút öntetnek, mint Orbán mester Törökországban, akkor Vrancea megyétől is visszahódíthatják az elorzott erdőket.
A történelem folyamán jól fogott volna, ha folyamatosan gyártják az ágyukat, és azokat az Ojtozi-szoros védelmére használják fel, mert ezen keresztül állandóan idegenek törtek ránk. Még most sem volna késő a hadiipar fellendítése, még mindig jól fogna, s mesterek és ezermesterek akadnak hozzá. Dimény Zoltán – aki már régóta mesterkedik, mint polgármester – erdész volt, és még nem fásult bele a polgármesterkedésbe. Az alpolgármester, Hosszú István volt már esztergályos, szerelő, gázas, fás és technikus is. Vagy a művelődési ház igazgatója, Balog András tevékenykedett mint pap, beszerző, szövetkezetelnök, tisztviselő és tanár. A polgármester és az alpolgármester nem tudott eljönni a laptalálkozóra, mivel az idő megenyhült, és ők éppen a vetéssel voltak elfoglalva. A költségvetéssel.
De nemcsak ezermesterek származtak a községből, hanem vitézek is. Az ojtozi vitéz Rózsa Józsefről nem lehet azt mondani, hogy a zavarosban halászott, mert ő a tiszta vizű halastavakban pisztrángokat fogott. Néhai vitéz Khell Ödön Gábor Áron és a falu emlékeinek megőrzésében vitézkedett. Illyés Kinga, szintén a falu szülötte, vitézül küzdött a szavakkal, és harcolt a magyar nyelv megmentéséért.
Bereckben fontos események is történnek. Ilyenek a falunapok vagy például a nagy árvizek, amikor az egérfogók az ágy alatt halakat fognak. A jövőt illetően nagy terveket szőnek. A futballcsapat jól szerepelt a D ligában, és ha a játékosok mind bereckiek lesznek, és vitézül harcolnak, akár az A osztályba is felkerülhetnek.
Eddigi megvalósításként értékelik, hogy elkészült a faluban a tűzoltótelep és a tejcsarnok is. Ezek ellátásához a szükséges víz és tej is megvan. Viszont a borkészítés egyik szép hagyománya lassan feledésbe merül, mert már nem fejtik, illetve fejik le a DN11-es márkajelű vráncsai bort. A szőlő ugyan nem termett meg, de a bor igen, mikor áthaladt a falun egy-egy ciszternás autó. Ebbe felöntöttek egy veder vizet, és helyette egy veder bor termett. Mára már ez a módszer is kiment divatból, így csak a pityókából történő borkészítés dívik.
Bereckben régóta tart a modernizációs folyamat. Korszerűsödnek az utcák. Lehet, hogy miután a mellékutcákat mind leaszfaltozzák, nem marad más hátra, csak a mezei utaké. Már rég bevezették a magasfeszültséget. Régen a fűrésztelep áramfejlesztője csak alacsony feszültségű, 110 voltos áramot állított elő. Akkoriban mondta Khell Ödi bátyánk, hogy a faluban nincs magasfeszültség, csak néha közte és a felesége között. Ma már oda jutottak, hogy az iskolában digitális táblákat szereltek fel. A következő lépés, hogy a gyerekek az óvodában LCD tévén nézik a Minimaxot, az iskolában digitalizált tölcsérekkel fogják a fejükbe tölteni a tudományt, sőt, az is lehet, hogy robotok fognak tanítani. Ha meg kevés gyerek születik, akkor idővel helyettük is robotgyerekek fognak tanulni.
Ne feledkezzünk meg a községhez tartozó Martonosról se. Ott is tevékenykedtek ügyes mesterek. Egyikük olyan mély kutat ásott, hogy két követ kell belehajítani, hogy bár az egyik a fenekéig érjen. Itt történt meg az az érdekes eset is, hogy egy másik mester kemencét épített. Miután befejezték, bementek a házba megünnepelni az eseményt. Ünnepség közben beszaladt valaki, és mondta, hogy a kemence összeomlott. Erre válaszolta a mester, hogy hát semmi sem tarthat míg a világ!
