1910. február 4-én megrendezett műkorcsolya-világbajnokságon aranyérmet szerzett a magyar Kronberger Lili. Ez volt sorrendben Kronberger harmadik világbajnoki győzelme a már korábban szerzett két világbajnoki bronzérme mellett. * 1911-ben ezen a napon rendezte meg a Magyar Sí Klub első nemzetközi síversenyét Tátra­széplakon. Az első síbajnok Gerin Richárd volt. * 1986-ban ezen a napon hunyt el Elek Margit tőrvívó, ötszörös világbajnok, kétszeres világbajnoki ezüstérmes és egyszeres bronzérmes, háromszoros Európa-bajnoki arany-, kétszeres ezüstérmes, olimpiai hatodik helyezett, hatszoros magyar bajnok és ötvenszeres magyar válogatott sportoló. * Hatvanöt éves korában, 1979. február 4-én hunyt el Harangi Imre, a berlini olimpia könnyűsúlyú ökölvívóbajnoka. Harangi szerezte a magyar ökölvívás harmadik olimpiai aranyérmét Kocsis Antal (1928) és Énekes István (1932) után. 1934-ben egyébként Európa-bajnoki ezüstérmes volt. * 1948. február 4-én született Bu­dapesten Wichmann Tamás kenus. Négy olimpián vett részt, kétszer ezüstérmet (1968 és 1972), egyszer (1976) bronzérmet szerzett. A világbajnokságokon 9 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérem került birtokába, Európa-bajnokságokon pedig 3 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérem a mérlege. A magyar bajnokságokon (500, 1000 és 10 000 m-es távokon) 37 bajnoki címet nyert. * 1926. február 4-én született Dorogon Grosics Gyula, az Aranycsapat „Fekete párduca” (ő volt az első kapus, aki fekete színű felszerelést öltött), az 1952-es helsinki olimpia aranyérmese, az 1954-es világbajnokság ezüstérmese. Három világbajnokságon védte a magyar kaput, ’54-ben, mint említettem, ezüstérmes volt, 1958-ban a 10. és 1962-ben a 6. helyen zárt csapata. Pálya­futása során 86-szor öltötte magára a címeres mezt, 390 NB I-es bajnoki mérkőzést játszott, és három bajnoki címet szerzett.
Február 5. 1950-ben ezen a napon ért véget a XVII. asztalitenisz-világbajnokság. A magyar érmesek: férficsapat: ...2. Ma­gyarország (Farkas József, Kóczián József, Sidó Ferenc, Soós Ferenc, Várkonyi Lász­ló), női csapat: 1. Románia (tekintélyes tagja volt Szász-Kolozsvári Sári), 2. Ma­gyarország (Farkas Gizella, Kárpáti Rózsa, Király Ilona, Sólyom Ilona), 3. Anglia (játékosai között ott találni Beregi Dórát), férfi egyes: ...2. Soós Ferenc, 3. Sidó Ferenc, női egyes: ...2. Farkas Gizella, 3. Kárpáti Rózsi és Szász-Kolozsvári Sári (romániai), férfi páros: 1. Sidó Ferenc, Soós Ferenc, 2. Tokás Frantisek (csehszlovák) Andreadis Ivan társaságában, női páros: 1. Beregi Dóra (angliai), a skót Helen Elliot társaságában, 2. Farkas Gizella, a romániai Adelstein-Rozeanu Angelikával egy párban, vegyes páros: 1. Farkas Gizella, Sidó Ferenc. *  1926. február 5-én született Tiszafüreden Benedek Ferenc öttusázó és edző. Mint versenyző három országos bajnoki címet szerzett, mint edző tanítványának mondhatta minden idők legjobb öttusázóját, Balczó Andást és Német Ferenc olimpiai bajnokot. * 1906. február 5-én született az erdélyi Mikelakán Dany Margit vívó. Családja 1921-ben telepedett át a magyarországi Kunszentmártonba. Margit 1928-ban magyar bajnokságot nyert tőrvívásban, s mint magyar bajnok részt vett az 1928-as amszterdami olimpián, ahol a hatodik helyen végzett. 1929-ben Európa-bajnoki bronzérmes lett egyéniben. 1933-ban és 1934-ben Európa-bajnokságot nyert a magyar válogatottal. 1940-től Görögországban élt, s itt a Görög Vívó Szövetség elnökeként tevékenykedett. 1975. január 22-én hunyt el Athénban.
Január 6. Ezen a napon kezdődött 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben a téli olimpia, melyen a magyarok három sportágban – jégkorong, korcsolyázás és sí – vettek részt. A Rotter Emília–Szollás László páros bronzérmesként zárta a versenyt műkorcsolyázásban és ugyanebben a számban a Szek­rényessy Piroska–Szek­rényessy Attila kettős a negyedik helyet szerezte meg. A magyar jégkorong-válogatott az igen előkelő 7. helyen zárt. * 1968-ban ezen a napon kezdődött Grenoble-ban a X. téli olimpia. A legjobb magyar eredmény a műkorcsolyázó Almássy Zsuzsa nevéhez fűződik, a 6. helyen zárta a nők versenyét. * 1949-ben ezen a napon ért véget a 43. gyorskorcsolya Eu­rópa-bajnokság, melyen a magyar Pajor Kornél bronzérmes lett (egy évvel korábban még a nyolcadik helyen végzett). * 1937. február 6-án született Kézdivásár­helyen Kádár András lovas. A lovakkal a Kőhalom melletti homoródi ménesben kötött „barátságot”, majd ezt a Ploieşti-i Termés Sportegyesület és a Bukaresti Hadsereg Központi Háza (CCA) színeiben mélyítette el, annyira, hogy az 1960-as római olimpián Maros nevű lovával részt vett a lovastusa- (military) viadalon. Szereplését nem kísérte szerencse. Maros nevű lova ugyanis a military második számában tereplovaglásban bukott, belső vérzést szenvedett, és elpusztult. Kádár András így a verseny befejezésére kényszerült. Ma Ploieşti-en él egy leány és két fiú édesapjaként, rokonai pedig Kéz­divásárhelyen és Csernátonban várják látogatását. * 1923-ban ezen a napon született Kőszegen Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvédje. 1952-ben tagja volt a Hel­sinkiben olimpiai aranyérmet nyert magyar csapatnak (a döntőben 2–0-va verte Ju­goszlávia együttesét), 1954-ben pedig a berni világbajnokságon ezüstérmet szerzett a válogatottnak (a döntőben 3–2-es vereséget szenvedett az NSZK csapatától). Aktív pályafutása után edzősködött Magyarországon, az NSZK-ban (itt két bajnoki címet nyert az FC Köln és az FC Kaiserslautern mestereként), majd Görögországban.
Január 7. Ezen a napon született 1966-ban Szatmárnémetiben Weber Kosztó Mónika tőrvívó. Első edzője Hauklerné Papp Jutka volt. 1981-ben az országos ifjúsági bajnokságon az ötödik helyet szerezte meg, egy évvel később már a negyedik helyen zárta az ifik bajnokságát. Alig tizennyolc évesen részt vett az 1984-es Los Angeles-i olimpiai játékokon, ahol a Haukler István edzette román tőrválogatott – Aurora Dan, Elisabeta Guzganu, Orosz Rozália, Zsákné Moldován Marcella és Weber Kosztó Mónika – ezüstérmet szerzett. 1985-ben az olaszországi Európa-baj­nok­ságot követően nem Románia, hanem Németország felé vette útját. Hamar megkapta a német állampolgárságot. 1992-ben a német csapat tagjaként ezüstérmet szerzett a barcelonai olimpián, 1993-ban világbajnoki címet nyert a németekkel, az 1995-ös keszthelyi Európa-bajnokságon bronzérmes lett, akárcsak a hágai világbajnokságon. Az atlantai olimpián egyéniben az 5., csapatban pedig Anja Fichtel és Sabina Bau társaságában bronzérmet nyert. 1987-ben a fokvárosi világbajnokságon mind az egyéni, mind a csapatversenyben bronzérmes lett, 1998-ban pedig ezüstérmes a német csapattal. 1999-ben az Európa-bajnokságon egyéniben ezüstérmes, a sydneyi olimpián 2000-ben bronzéremért léphetett dobogóra a német csapat tagjaként. Szép pályát futott be. * 1925. február 7-én született Budapesten Budai Pál ökölvívó, aki részt vett a helsinki olimpián, és váltósúlyban helyezetlenül zárta a versenyt, az 1955-ös Európa-bajnokságon viszont ezüstérmes lett a kisváltósúlyúak viadalán.
Január 8. Az 1926-os női műkorcsolya-világbajnokság ezen a napon fejeződött be, méghozzá az osztrák színekben versenyzett Jaross-Szabó Herma győzelmével. Herma nem kisebb ellenfelet utasított maga mögé, mint a norvég Sonja Henie. * 1935-ben ezen a napon kezdődött a IX. asztalitenisz-világbajnokság, mely figyelemre méltó magyar sikert hozott. Íme: férficsapat: 1. Ma­gyarország (Barna Viktor, Bellák László, Házi Tibor, Kellen István, Szabados Miklós). Az ezüstérmes csehszlovák csapatban sze­repelt Tóbiás Viktor. Női csapat: ...2. Ma­gyarország (Gál Magda, Mednyánszky Mária, Sipos Anna), férfi egyes: 1. Barna Viktor, 2. Szabados Miklós, női egyes: ...2. Gál Magda, férfi páros: 1. Barna Viktor, Szabados Miklós... 3. Bellák László, Kelen István, női páros: 1. Mednyánszky Mária, Sipos Anna, vegyes páros: 1. Sipos Anna, Barna Viktor... 3. Mednyánszky Mária, Szabados Miklós. * 1942. február 8-án született Kolozsváron Szilágyi Sándor tornász, aki már a Bukaresti Dinamo versenyzőjeként nyerte országos bajnoki címeit, és vett részt 1964-ben a tokiói olimpiai játékokon, ahol a Kádár Antal, Gheorghe Condovich, Petre Miclăus, Orendi Frederik, Szilágyi Sándor, Gheorghe Tohăneanu összetételű csapat a 12. helyen zárt, egyéni összetettben pedig Szilágyi a 69. helyen végzett. Tokió után talajon és ugrásban folytatta bajnoki érmeinek gyűjtését. * 1907. február 8-án a Szatmár megyei Szinérváralján született Bay Béla tőrvívó, párbajtőrvívó és edző. Mint versenyző részt vett az 1936-os berlini (9. hely) és az 1948-as londoni olimpián (5. hely, mind a tőr-, mind a párbajtőrcsapattal), az Európa-bajnokságon tőrvívásban szerzett egy bronzérmet, a főiskolások világbajnokságán pedig három ezüstérmet. Edzői pályafutása során tanítványa volt Elek Ilona olimpiai bajnok, a párbajtőröző világbajnok Sákovics József és a szintén világbajnok tőröző, Gyuricza József. Béla bácsi 1999. július 26-án hunyt el Budapesten.
1972. január 9-én született Dombóváron Rózsa Norbert úszó. Három olimpián képviselte Magyarországot, 1992-ben ezüstérmet nyert 100 és 200 m mellen, 1996-ban olimpiai bajnok lett 200 m mellen, 2000-ben viszont a 13. helyen zárt. A világbajnokságokon nyert 3 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzérmet, az Európa-bajnokságokon minden éremből egyet-egyet szerzett, az ifjúsági Európa-bajnokságon pedig egy bronzéremmel nyitotta éremgyűjteményét. * 1931. február 9-én született Hódmezővásárhelyen Baranya István birkózó. A bukaresti Világifjúsági Találkozón (1953) aranyérmet nyert lepkesúlyban, a budapesti főiskolai világbajnokságon (1954) szintén aranyérmes lett, az 1956-os melbourne-i olimpián az 5. helyen zárta a lepkesúlyúak vetélkedőjét.
Január 10. Az V. asztalitenisz-világbajnokság kezdetét jelentette e nap 1931-ben. A budapesti kontinensviadalon minden számban magyar győzelem született, és ezüst- meg bronzérmekből is összegyűlt kosárnyi. Fér­ficsapat: 1. Magyarország (Barna Viktor, Bellák László, Dávid Lajos, Kelen István, Szabados Miklós), férfi egyes: 1. Szabados Miklós, 2. Barna Viktor, 3. Kovács Ferenc, női egyes: 1. Mednyánszky Mária... 3. Gál Magda és Sipos Anna, férfi páros: 1. Barna Viktor, Szabados Miklós, 2. Dávid Lajos, Kelen István, 3. az ausztriai Fehér Manfréd, oldalán Alfred Liebsterrel, női páros: 1. Mednyánszky Mária, Sipos Anna, 2. Gál Magda, Tiszai-Tenner Lili, vegyes páros: 1. Mednyánszky Mária, Szabados Miklós, 2. Sipos Anna, Barna Viktor, 3. Gál Magda, Glancz Sándor és Komáromi Márta, Bellák László. * 1953. február 10-én született Ma­gyarkeresztúron Német Erzsébet (Csajbók Sándorné) kézilabdázó. A montreali olimpián tagja volt a bronzérmet nyert magyar válogatottnak, majd az 1978-as világbajnokságon szintén bronzérmes együttesnek, két évvel később a moszkvai olimpián lépett pályára, itt pedig a 4. helyen zárt a magyar válogatott, 1974 és 1986 között 215-ször öltötte magára a magyar válogatott címeres mezét.
(folytatjuk)