Becslések szerint két-háromezer háromszéki vállalkozást érint hátrányosan az a nemrégiben megjelent kormányrendelet, mely egyebek mellett jelentősen módosítja a mikrovállalkozásokra vonatkozó előírásokat, adózást. A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (Asimcov) elnöke, Bagoly Miklós úgy véli, az intézkedéscsomag (mely egyebek mellett az éves forgalmi küszöböt 100 ezerről 65 ezer euróra csökkenti) nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hiszen ahelyett, hogy jövedelmet hozna az államkasszába, újabb költségekkel jár.
Romániában a jogszabályok alapelve, hogy minden vállalkozó adócsaló – fejti ki beszélgetésünk kezdetén Bagoly Miklós, aki szerint igencsak nagy gond, hogy az adótörvénykönyvet módosító rendelet indoklásában is az áll, az intézkedések célja tulajdonképpen az adócsalás visszaszorítása. Ebből kiindulva nem lehet jó és átgondolt törvényeket hozni, azokat becsületes embereknek kell összeállítani, és ebben a szellemben megalkotni – állítja a vállalkozói szervezet képviselője, aki ugyanakkor fontosnak tartja, hogy azokat, akik a jogszabályokat valóban megkerülik, leleplezzék, megbüntessék.
Megkezdett könyvelési periódusban új törvényt hozni, mely ilyen mértékű változásokat von maga után, és komolyan befolyásolja a cég ügyvitelét, természetellenes – fűzi hozzá –, hiszen a cégvezetők az új évre új üzleti tervvel készülnek, a zökkenőmentes működés érdekében azonban hagyni kellene, hogy azt véghez is vigyék. Bagoly szerint az új adózási rend azon cégeknek válhat előnyére, melyek csekély költséggel működnek, így könyvvitellel foglalkozók, szolgáltatók, tanácsadók vagy szoftvergyártók, kedvezőtlen hatása főként a kereskedelemmel foglalkozó kis cégekre lehet, melyeknek tevékenysége több költséggel jár. A következő időszakban velük egyeztet a háromszéki vállalkozói tömörülés, a tagok részéről egyelőre még nem érkezett cégbezárásra vonatkozó jelzés.
Romániában százezres nagyságrendű azon cégek száma, amelyek éppen csak fenntartják magukat, esetenként a veszteségesség ellenére működtetik azokat. Az Asimcov elnöke szerint téves koncepció az állam részéről, hogy erre a tényállásra úgy reagál: ha egy cég nem fizet adót, nincs szükség rá. Ahelyett, hogy bevételt eredményezne az államkassza javára, az új intézkedés költséggel jár, mert az a cég, amely bezár, következő lépésként az államhoz fordul, alkalmazottjai ugyanis jogosultak lesznek a munkanélküli-segélyre, ez pedig az államot terheli – magyarázza. Megszorító intézkedésként értékelte azt is, hogy a kormány megvonta a mikrovállalkozások azon jogát, hogy válasszanak, milyen adózási rendszer felel meg számukra. Álláspontja szerint az a közgazdász, aki recesszió idején adóemelést tanácsol az államvezetésnek, helytelenül cselekszik. Nehéz pénzügyi periódusban inkább könnyíteni kellene a terheken, hogy segítsék a vállalkozások fennmaradását, túlélését.
Szakmai berkekben egyébként azt is kifogásolják, hogy a több, rendkívül fontos fiskális intézkedést tartalmazó 2013/8-as kormányrendelet a tervezet bemutatása utáni harmadik napon meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, anélkül hogy közvitát tartottak volna. Az Adórendszer Reformjáért Egyesület (ARSIT) álláspontja szerint a közpénzekből fenntartott hatóságok minden döntése esetében az adófizetővel szembeni tiszteletnek kell érvényesülnie. Ezt azonban teljességgel mellőzték az adórendszert módosító rendelet kidolgozása és elfogadása során. Ez a gyakorlat, sajnos, általánossá kezd válni, első példája a tavalyi 2012/84-es sürgősségi kormányrendelet, mellyel december 25-re változtatták az adóbefizetés határidejét – idézte a Hotnews hírportál Octavian Radu, ARSIT-elnököt. Hozzáfűzte: egyesületük hivatalos levélben kért magyarázatot a pénzügyminisztériumtól a 2013/8-as kormányrendelet kidolgozásának módjáról, de érvénybe lépésének elnapolását is javasolták annak érdekében, hogy előbb – a hatályos jogszabályokhoz igazodva – minden érintett féllel konzultáljon a törvényhozó.
Tiltakozó levéllel fordul az illetékes minisztériumhoz az Asimcov is, bár Bagoly Miklós megjegyezte: a választások utáni váltás annyira begyűrűzött, hogy a minisztériumokban esetenként még most sem világos, bizonyos ügyekben kihez kell fordulni. A kis- és középvállalkozások ügynökségét – mely valamikor minisztérium is volt – az új kormány felszámolta, beépítette a gazdasági tárcába, esetleg igazgatóságként működhet a továbbiakban, ám egyelőre ez sem biztos – fűzte hozzá. Mivel kormányhatározatról van szó, tiltakozásunkkal a kormányhoz kell fordulnunk, s valószínű, hogy a beadványt a miniszterelnökhöz kellene eljuttatni, de kétlem, hogy ő most azzal foglalkozna, hány kis- és középvállalkozás megy tönkre Romániában – jegyezte meg Bagoly Miklós.
