Vargyason járt a HáromszékBányászat, nyelvünk, nemzetünk

2013. február 12., kedd, Nyílttér

Kedvesen, sok jó szóval fogadta Vargyas a Háromszék szerkesztőségének tagjait múlt szerdán. A jelen levő mintegy harminc résztvevő egyként mondta: hosszú évtizedek óta előfizetőink közé tartoznak, úgyhogy már-már családtagként tekintenek ránk. Arra kértek, továbbra is ragaszkodjunk értékeinkhez, függetlenségünket őrizzük meg, s objektíven tájékoztassunk szűkebb és tágabb értelemben vett közösségünk mindennapjairól, irányítsuk figyelmüket közéletünk történéseire, mutassuk be azokat, akik a maguk területén azért munkálkodnak, hogy az erdélyi magyarságnak holnapja is legyen.
 

Lapunk munkatársainak felszólalásai során Kádár Gyula történész arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy történelmünkkel tisztában legyünk, Kisgyörgy Zoltán pedig szóvá tette, bár a köpeci bányavállalat utódjánál és Barót polgármesterénél, Lá­zár-Kiss Barna And­rásnál is járt támogatást keresve, senki sem érezte fontosnak, hogy az erdővidéki bányászat fennállásának 140. évfordulóján jelentősebb rendezvényt szervezzenek. A résztvevők tapsa jelezte, egyetértenek a felvetéssel: a több ezer család egzisztenciáját biztosító iparágról, illetve – mert annak nem feltétlenül fellegzett be – jövőjéről tudományos értekezletet illett volna szervezni.
Mivel Kuti János tárcája többször is közelebbről „érintette”, Ilkei Ferenc polgármester szólalt fel először. Mint mondotta, a golfpálya és egyéb idegenforgalmi beruházási tervekkel érkező osztrák befektetők a jelek szerint visszakoznak, de ő azt különösebben nem is bánja, máris magyarországi üzletemberek érdeklődnek a föld iránt. Bokor Mihály a Székelyszáldobos határában található 600–700 évesre becsülhető cserefákra, valamint dr. Nagy Lajos vargyasi bányáról írt könyvére hívta fel a figyelmet. Sütő Gábor szerint lehet szidni a bányászatot, amiért az a többi iparágat elnyomta és elriasztotta a vidékről, de az igazság az, hogy rengeteg jót is hozott, hiszen évtizedeken keresztül biztos megélhetést adott az erdővidékieknek. A neves bútorfestő kérte, hogy szombati lapszámunkban a többi mellett közöljük a baróti gyógyszertárak hét végi nyitvatartási rendjét is. Andorkó Rozália unitárus tiszteletes asszony azt hangsúlyozta: lapunk által a háromszéki emberek egy nagy családban érezhetik maguk. Andorkó Ferenc lelkipásztor köszönetet mondott, amiért munkatársaink jó szándékkal közelítik meg a témákat, ragaszkodunk nemzetünkhöz, s ápoljuk anyanyelvünket. Molnár Zsuzsa azt javasolta, a helytörténeti keresztrejtvényeinket, illetve a hozzá tartozó összeállításokat gyűjtsük össze, s adjuk ki különálló kötetben. Máthé Csongor felvetette, tegyük lehetővé, hogy a lapunkat interneten olvasók előfizetés útján támogathassák a Háromszéket.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 497
szavazógép
2013-02-12: Közélet - :

Több, mint egy narancs

Tegnap délelőtt a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc utcai szociális nappali központ gyermekei harminc kiló narancsot és kifestős könyveket kaptak ajándékba a Ladies Circle nemzetközi női jótékonysági szervezet sepsiszentgyörgyi klubjának tagjaitól, akik az intézmény nemzetközi napjára időzítették adományozásukat.
2013-02-12: Nyílttér - Kuti János:

Vargyasi álmok

Ábrándozás az élet megrontója – írta a költő, Vörös­marty. És milyen igaza volt! A vargyasiak ábrándoztak, sőt szépeket is álmodtak. Ennek az volt az oka, hogy sok-sok altatót kaptak be az osztrákoktól, akik szintén nagyokat álmodtak. Akkorákat, hogy azok már nem is férnek az itteniek fejébe.