Vargyasi álmok

2013. február 12., kedd, Nyílttér

Ábrándozás az élet megrontója – írta a költő, Vörös­marty. És milyen igaza volt! A vargyasiak ábrándoztak, sőt szépeket is álmodtak. Ennek az volt az oka, hogy sok-sok altatót kaptak be az osztrákoktól, akik szintén nagyokat álmodtak. Akkorákat, hogy azok már nem is férnek az itteniek fejébe.

A vargyasiak ugyanis nem értik, minek a sok lakás, iskola, óvoda és egyebek, amit az osztrákok építeni akarnak. Most vitatkoznak, és – úgy néz ki – egymás álmait rombolják:  szorgalmasan. Pedig idáig is volt elég rom a környéken, egyáltalán nem hiányzik, hogy álmaik romba, terveik dugába dőljenek. Aki kíváncsi rá, megnézheti a Római jelzőtorony, Hagymás vára, Rika-vára és Szentmárton templomának romjait.
Az osztrákok, a polgármester és a tanácstagok álmatlan éjszakáikon csak forgolódnak, a polgárok meg a jövőbe révedve merengnek és halványan reménykednek. Remény még van – például arra, hogy más ábrándok is elillanjanak. Mert van esély a Daniel-kastély elromosodására is. Ezt az esztergomiak vették meg, és ők is nagy reményeket fűztek hozzá. Volt pénzük megvenni, nincs pénzük fenntartani. Ahogy mondani szokták: mód van, pénz nincs. Ábrándokban, álmokban, tervekben és romokban tehát nem volt és nincs is hiány. Kisebb, konkrét tervek elkészítésére van pénz, a kivitelezésre nincs. A polgármester, Ilkei Ferenc viszont optimista: bízik abban, hogy a kastélyra kerül, csak egyelőre elkerüli. Ha nem lesz elég picula karbantartására, akkor ki lehet vágni a fákat a körülötte lévő dendrológiai parkból. Egy részét fel lehet dolgozni, a többivel lehet fűteni. Jelenleg a vargyasiak az osztrákokkal harcolnak, az esztergomiak egymással. A kurucok a labancokkal, a magyarok meg egymással, ahogy mindig is tették. Békekötésre egyelőre semmi kilátás.
Az osztrákok ígértek az ittenieknek munkát, kenyeret. Arról volt szó, hogy lesz tojástermelő egység,  valamint lámpagyár, uborkagyár. Lehet, hogy titokban ígértek toronyórát is láncostul. Azt hallottam, hogy a kínaiaknál nem a tyúkok tojják a tojást, hanem mesterségesen állítják elő. De azt nem, hogy az uborkát is gyártják. Lehetséges, hogy a beruházók mögött a kicsi kínaiak állnak, és már megoldották a műuborka előállítását is. Aztán ígértek wellness-központot szaunával, úszómedencével. A létesítmények sok embernek adnának munkát, akik dologidő után, hazatérés előtt egyet wellnessezhetnek. Szabad idejükben meg golfoznának. Mert arról volt szó, hogy egy nagy golfpálya is készül. Ehhez a terület már megvan, kiképzéséhez és fenntartásához szintén új munkaerőre lenne szükség. A golfpályát mindennap kell nyírni és öntözni, ha nem esik az eső. Az angoloknál azért olyan szép a gyep, mert ötszáz éve naponta nyírják. És nem volt mindig fűnyíró gép! Gondoljuk csak el, hány embert lehetne foglalkoztatni, ha nem gépesítenék a fűnyírást, hanem biogyepet nevelnének úgy, hogy minden alkalmazott egy juhnyíró ollóval vagy körömvágóval nyesné a füvet.
Bevásárlóközpont építését is kilátásba helyezték a potenciális befektetők. Tervezték, hogy rengeteg új munkahely jön létre, a vargyasiak jól fognak keresni, és többet vásárolhatnak. Nem kellene Sepsiszentgyörgyre vagy Brassóba járniuk pénzkölteni, elpallhatnák azt a helyi hipermarketben. Az új építményeket mind be kell bútorozni – hogy az itteni hagyományok feledésbe ne merüljenek – festett bútorokkal. Annyi bútorra lesz szükség, hogy fellendül a megyében a bútorgyártás, melyet a vargyasiak irányíthatnak: a Sütő család és Máthé Ferenc II. utódai.
Új lehetőségek is nyílnak, amelyek később szintén hagyománnyá válhatnak. Nemsokára az egész falu, sőt, környék sajtot fog gyártani. Olyan sajtkészítő tanfolyamot tartottak Vargyason, ahol az egész Erdővidék lehetséges sajtkészítőit felkészítették. Így már nem kell eladni potom áron a tejet, mindenki sajtot fog készíteni. Lehet, hogy a végén tejhiány lesz, és még az anyatejből is sajtot készítenek. Újra lehetne indítani a borvíztöltést is, és a helybeli töltött borvíz sokkal olcsóbb lesz az új bevásárlóközpontban, mert szállítása jóformán semmibe sem kerül. Ez érvényes az itt készített sajtokra is. A felesleges vagy eladhatatlan sajtot, ha megpenészedik, finom francia Camembert-ként  árusíthatják többszörös áron.
De vannak más, közelebbi tervek is, amelyek kivitelezé­sében bízik a polgármester. Abban reménykedik, hogy a szenny­víz nem a talajt fogja szennyezni, a vargyasiak végre tiszta vizet önthetnek poharaikba, s a fát is aszfaltozott úton hozzák le az erdőből. Márciusra elkészül a ravatalozó is, és így az eltávozottak ideális körülmények között tölthetik utolsó három napjukat, mielőtt legutolsó útjukra kísérnék őket.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2013-02-12: Nyílttér - Hecser László:

Bányászat, nyelvünk, nemzetünk (Vargyason járt a Háromszék)

Kedvesen, sok jó szóval fogadta Vargyas a Háromszék szerkesztőségének tagjait múlt szerdán. A jelen levő mintegy harminc résztvevő egyként mondta: hosszú évtizedek óta előfizetőink közé tartoznak, úgyhogy már-már családtagként tekintenek ránk. Arra kértek, továbbra is ragaszkodjunk értékeinkhez, függetlenségünket őrizzük meg, s objektíven tájékoztassunk szűkebb és tágabb értelemben vett közösségünk mindennapjairól, irányítsuk figyelmüket közéletünk történéseire, mutassuk be azokat, akik a maguk területén azért munkálkodnak, hogy az erdélyi magyarságnak holnapja is legyen.
 
2013-02-12: Nyílttér - :

Szános farsang az Úz-völgyében

Téltemető hagyományteremtés zajlik a havasi tanyavilágban. Csinódon és Eger­széken tavaly volt az első farsangi felvonulás. A jelmezbe öltözött kisiskolások póniló húzta szánnal vonultak végig Csinód patakjain, majd a Hargita Megyei Vöröskereszt lelkes önkéntesei lepték meg a faluközösséget az alsósófalvi farsangtemetés bemutatásával. Már ekkor nagy érdeklődést mutattak a helybeliek, és sokan perdültek táncra Csinód központjában meg az egerszéki kultúrház udvarán.