A gáz- és áramdíjak csökkentése után a magyar kormány a lakosság életének megkönnyítése érdekében a kommunális szolgáltatások árának tízszázalékos lefaragását is tervezi. A szemétszállítás, a víz, a csatorna és a kéményseprés díjairól van szó.
* A Fidesz gyulai, kihelyezett frakcióülésén éles vitákra is sor került, mivel egyes vízművek önkormányzati tulajdonban vannak, így az esetleges csökkentés érzékenyen érinti profitjukat. * Lázár János, a kormány főtitkára egyenesen arról beszélt, hogy bizonyos városokban a vízművek szorosan összefonódtak a pártokkal, támogatják őket nyereségükből a kampány során, és afféle elefánttemetőként szolgálnak a politikából kikopó „káderek” számára. * Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a kommunális díjaknál nagy körültekintéssel kell eljárni, de a frakció egyébként megszavazta a csökkentésre vonatkozó határozatot. * Az ellenzék kampányfogásról beszél, és saját hosszú távú elképzeléseivel áll elő, mivel Mesterházy Attila szerint, ha a rezsicsökkentésekkel, a lakossági terhek csökkentésével természetesen egyet is értenek, a rövid távú elképzelésekkel, a kivitelezéssel nem. * Hogy kampányfogásról lenne szó? Úgy gondoljuk, az érintettek korántsem kampányfogásként értékelik, hiszen amiért tegnap többet fizettek, holnap kevesebbet fognak fizetni. S mivel ezek az intézkedések a vállalatokat sújtják, elsősorban a multinacionális cégek profitját, és nem érintik a költségvetést, nem befolyásolják a kormány fő célját, az adósságcsökkentést. A költségvetési hiány ugyanis három százalék alatt marad. * Egyes kormánypárti politikusok magát a testületet is támadták, bírálva bizonyos rendelkezéseit, és Sólyom Lászlót is, a taláros testület volt elnökét, aki mostanában sokat bírálta az új alkotmányt. Lázár János sértett embernek tartja Sólyom Lászlót, aki személy szerint is felelős a rendszerváltozás csődjéért. * Kósa Lajos Fidesz-alelnök, Debrecen polgármestere, elismerve Sólyom László érdemeit, arról beszélt, hogy elfogadhatatlan az alkotmánybíróság magatartása, ugyanis nem veszi tekintetbe, hogy új alkotmány van, döntéseiben, bizonyos ügyekben a korábbi határozatokból indul ki. Kósa szerint a taláros testületnek a beadványok betű szerinti értelmezésére kellene összpontosítania, s nem az új alaptörvénynek sokszor élesen ellentmondó, mert a régi alkotmányt figyelembe vevő előzetes határozatok lobogtatására. * A Lehet Más a Politika, bebizonyítva három év politizálása után, hogy a politika mégsem lehet más, kettéoszlott, s megszűnt a frakciója. * A magyar parlamentben, ahogyan Mesterházy Attila kiemelte, az MSZP az egyetlen demokratikus ellenzéki párt. Ahhoz viszont, hogy leválthassák az Orbán-kormányt, az ellenzéki erők összefogására lenne szükség. A civil szervezetek s ellenzéki tömörülések viszont nem sietnek sem a nyomasztó kormányzási emlékeket idéző szocialista párttal, sem a régi kormánypolitikát személyükben is megtestesítő Bajnai Gordon Együtt 2014, hamarosan párttá alakuló mozgalmával, sem Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíció nevű zsebpártjával szövetkezni.
