A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arra biztatta tegnap az önkormányzatokat és az intézményeket, hogy tűzzék ki épületeikre a székely zászlót szolidaritásuk jelképeként. Semjén Zsolt a Budapest VII. kerületében rendezett ezredik állampolgársági eskütételen azt mondta: ez kifejezi a Székelyföld melletti szolidaritást és az egységes magyarság hitvallását.
Semjén megjegyezte: hivatali szobájában a kezdetektől fogva ott van a székely zászló is a magyar nemzeti lobogó mellett. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese külön megköszönte Erzsébetváros nemzethűségét, az állampolgársági eskütétel intézését. Nemzettársakból honfitársak lettek a most esküt tevők – emelte ki az ünnepségen. Azt mondta: a politikában sok minden változhat, de a nemzetegyesítés valóban történelem, ezt nem lehet visszacsinálni. Ami most történik, az kicsiben ugyan, de a magyar történelem legfontosabb pillanataihoz tartozik, és a magyar történelem aranylapjaira kerül fel. Semjén Zsolt jelezte, hogy az állampolgársági kérelmek száma a négyszázezer felé közelít, és a ciklus végére elérik a félmillió új magyar állampolgárt.
A főváros VII. kerületében az ezredik állampolgársági okmányt az erdélyi származású óvodás kislány, Róka Stefánia vehette át. Külön köszöntötték a 19 eskütevő között a Miklósvárról érkező Csiki Gyulát, aki 89 évesen visszahonosítási eljárásban lett ismét magyar állampolgár.
Lobogó a polgármestereknek
Több mint harminc polgármester vesz át székely zászlót Budafok-Tétényben holnap – olvasható a Németh Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő és Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) polgármester aláírásával ellátott közleményben. Emlékeztettek: január 28-i közleményükben kérték a hazai önkormányzatokat, hogy álljanak a székelyföldi települések és polgármestereik mellé, akiket megbüntetnek, ha kitűzik zászlójukat. Budafok-Tétény kezdeményezése nyitott szívekre talált. Több mint 50 magyarországi település csatlakozott a szolidaritási felhíváshoz – olvasható a közleményben. Eddig többek között a főváros III., VII., XVIII., a XXI. és a XXII. kerülete, valamint Gyöngyöspata, Diósd, Siófok, Barcs, Tata, Somogyvár, Tököl, Vác és Cegléd tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére.
A nemzeti szolidaritás jelképeként Egerben is kitűzték tegnap a székely zászlót. A lobogót Habis László (Fidesz–KDNP), a város polgármestere, valamint a Fidesz és a Fidelitas városi képviselői helyezték el a városháza homlokzatán. A városvezető azt mondta, az 1601 óta létező székely lobogó az egyik legrégebbi, identitásunkat jelképező zászló, annak a népcsoportnak a jelképe, amely következetesen ragaszkodik magyarságához. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Eger két évtizede ápol testvérvárosi kapcsolatot a Hargita megyei Gyergyószentmiklóssal, és 2011-ben a város központjában a Dobó téren kilencven romániai magyar tette le az állampolgári esküt a nemzeti összetartozás napján. Ez utóbbi ünnepség polgármesteri tevékenységének egyik legemelkedettebb pillanata volt – tette hozzá. Úgy vélekedett: Európában valamennyi népcsoport jogosult saját jelképeinek a használatára. Ezért abban bízik, hogy minden olyan erő csatlakozik a kezdeményezéshez, amely felelősséget érez a nemzetpolitika sikeréért – mondta Habis László.
A zászlóügy az Országgyűlésben
A székelyzászló-ügy is szóba került tegnap napirend előtt az Országgyűlésben. Szávay István, a Jobbik képviselője a székely zászló használatáról kialakult román–magyar vitával kapcsolatban helyesnek tartotta, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. A politikus – aki felszólalása végén frakciótársával egy székely zászlót emelt fel az ülésteremben – azt javasolta, tűzzék ki a székely lobogót a magyar Országgyűlés épületére, és maradjon ott egészen addig, amíg ez a szimbolikus agresszió véget nem ér.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a határon túli magyarok a székely zászlót nem valami ellen, hanem nemzeti közösségük jelzésére tűzték ki. Az államtitkár a baszk, a katalán, a dél-tiroli és más példákat felhozva kijelentette: a székely autonómiatörekvésekhez hasonló jogállás teljesen bevett Európában. „Éppen ezért lenne jó, ha a román politika is így tekintene a magyarokra, és azt engedné nekik, hogy magyarként legyenek jó állampolgárok” – fogalmazott.
