Bizonyára azért nem javítják fel az utat Sepsiszentgyörgy és Illyefalva között, mert a szentgyörgyiek félnek, hogy ha még jobban megközelíthető lesz, könnyebben visszakapja városi rangját, és így túlnövi a megyeszékhelyet. Akár világváros is lehet két alvárossal: Aldobollyal és Szentkirállyal együtt.
Brassó, Uzon és az erdő felől viszont jól járható az út. Bár némi akadályokat felsőbb segítséggel ide is bejuttattak. Egyik felől az Olt-híd, másik felől az erdő, délen a határátkelő a Székelyföld és a Barcaság között, amit Vámoshíd elé kellene áttelepíteni. Végül is legegyszerűbben úgy lehet Sepsiszentgyörgyről Illyefalvára eljutni, ha az ember elmegy Előpatakra, és onnan Hetén keresztül közelíti meg a falut. Hetétől az erdőben gyakorlatozhatnak azok a szelíd gazdák, akik vadgazdaképzésen vesznek részt. Másik előny az, hogy ha ezen az úton bonyolódik majd a forgalom, akkor a mellette levő területeket mind beltelkesítik, és az építkezések abban az irányban is gombamód szaporodhatnak. Így tovább növekedik majd a fejlődő világváros lakossága, és még jobban kiterjed a falu metropolis-övezete. Más érvek is szólnak amellett, hogy ez a község nagyvárossá válik. Lám, mennyi sok képzett munkaerővel rendelkezik. Eddig 7700 felnőtt részesült szakképzésben. Azt viszont nem lehet tudni, hogy az itt megjelent bűnözőket hol és ki képezte ki. Mert azok is értik ám a mesterséget! Itt már világvárosi méreteket ölt a bűnözés. A községbe betört a civilizáció, a házakba pedig a betörők. Lőni még nem lőnek, mint Texasban, fegyverük még nincs, de ha ez így megy tovább, modernizálódnak, és lesz. Amikor majd nemsokára Illyefalva világvárossá válik, nemcsak testvérfalui lesznek, mint most, hanem testvérvárosai is. Így felvehetik a kapcsolatot például New Yorkkal, Chicagóval vagy Dallasszal. Segítséget lehet kérni az amerikaiaktól, és ha azok küldenek néhány nem korrupt rendőrt, akkor az Interpollal karöltve simán kiirtják a bűnözőket. A helybeliek meg vannak győződve, hogy azok nem is itteniek, mert a községben hat pap, egy volt esperes és egy püspök tanítja vagy tanította a tízparancsolatot, amelyben benne áll: ne lopj!
Az is jelzi a városi szinthez való közeledést, hogy drágul az élet, egyre magasabbak az adók. A szemétszállítás már olyan drága, mint bármelyik világvárosban. Miután szerencsésen bevezették a gázt, az is a világpiaci árakat fogja verni. És a vízdíj is szépen emelkedik. Szerencsére a fürdést, legalábbis nyaranta, az Oltban meg lehet ejteni, és az nem kerül semmibe. A bányatóban nem, mert azt új tulajdonosa, a környékén levő területekkel együtt, a polgármester Fodor Imrével fondorlatosan perlekedve keríti körbe. Van, aki a mezőn levő földjeit is be szeretné keríteni attól való félelmében, hogy a végén még azt is ellopják. Pedig a földre szükség van, mert mezőgazdaságilag is fejlődik a község. Svájci óra pontossággal gazdálkodnak a gazdák, mert ott tanultak, és a svájci fajtehenekkel anyanyelvükön tudnak értekezni. Svájciul. Ha szépen kérik azokat anyanyelvükön, akkor még több tejet adnak. A falu már iparosodik. Van: tej-, malom-, fa- és tyúkipar. A levegőben érződik a fejlődés és a tyúkipar illata. Fagylaltgyár is létezik, és így az emberek megtanulnak nyalni, ami a mai világban is felettébb szükséges. Az illyefalviak hidakat akarnak verni a jövő felé. Az Olton egy rendeset és egy gyaloghidat a központban. A szentkirályi kőhidat is fel akarják újítani, bár ez több időbe telhet, mint amennyi idő alatt felépítették.
A falu központjának azon a Bermuda-háromszögén, melyet a cukrászda, a Pó folyóról elnevezett napközi, a Naplopó és az Amnézia bár határol, olyan élénk politikai élet zajlik, mint a parlamentben. Éjjel a politizálók hazatámolyognak, és másnap, amikor kedves nejük kérdi, hol voltál, lelkiismeret-furdalás nélkül mondhatják, hogy sokfelé, de már nem emlékszem, csak arra, hogy a végén (az) Amnéziában. A Bermuda-háromszögben a hajók, az illyefalviban az erkölcsök süllyedőben. Keddenként ugyanitt élénk társadalmi életet élnek a társadalmi segélyesek.
Az illyefalvi metropolis két alvárosára is nagy jövő vár. Aldoboly felhasználhatja a régebb felhagyott rókalyukakat, és visszatérhet a rókatenyésztésre. A szentkirályiak fellendíthetik a nevüket híressé tevő peccsgyártást, és ha egyöntetűen csürrentenek, akkor az arra járó medvék ijedtükben szívrohamot kapnak, és megkezdődhet a vadhúsfeldolgozás olyan ínyencségek előállításával, mint a medvetalpkonzerv. Az illyefalviak tovább fejleszthetik az Oltban folyó halászatot, és ezért rátérnek majd a halászati cikkek, például a műcsalik gyártására. Mivel a rendes legyek mind a padláson maradtak, mert miután felkergették őket, a létrát elvették, ezért megcsappant a legyek és a nyüvek száma is. Most meg fogják kezdeni a műlegyek és műnyüvek iparszerű előállítását. Aztán, ha már nagyon belelendülnek, ezek elszállítására Illyefalvát ismét összekötik Illyefalva-vasútállomással (Ilieni), ahonnan régebb a szenet szállították el. Csak most nem keskeny vágányú vasúton, hanem a földalattival, melynek első szakasza a Várból kiinduló alagútban lenne.