Ezt mutatja az energiafűz példája is. Járulékos szolgáltatásként végezhető a betakarítása, fűtőanyaggá alakítása, felhasználása újabb vállalkozásoknak adhat munkát. Hozzá kapcsolható az energianyeréshez szükséges kazánok gyártása, a biomassza tüzelőként való felhasználása pedig bármilyen vállalkozás számára olcsó és megújuló energiaforrást jelenthet.
Kovászna megye országos szinten úttörőnek számít a biomassza előállításának és felhasználásának meghonosításában. Há­rom­széken közel nyolcvan hektárnyi energiafűz-ültetvény létezik, ennek nagy része, negyvenöt hektár a kézdiszentkereszti Domokos Árpád tulajdona. Az elmúlt hét folyamán első ízben végeztek gépi betakarítást ültetvényén. Az eseményen az ország minden szegletéből érkeztek érdeklődő vállalkozók, de még Moldova Köztársaságból is jöttek vendégek.
A betakarítás gyakorlati bemutatója előtt Benkő Sándor – az „energiaültetvények doktora” – kijelentette: nem pénz kérdése, néhány ember ambiciózus munkájára volt szükség ahhoz, hogy a kultúra megvesse a lábát Székelyföldön. 2006-ban svéd licenc alapján kezdtek foglalkozni az energiafűzzel, most jutottak oda, hogy gépi betakarítást végezhessenek. „Örvendetesen terjed a kultúra, a termelés legszebb pillanata a betakarítás” – értékelte.
Domokos Árpád saját ültetvényéről szólva elmondta, nemcsak termelési, hanem értékesítési céllal is kezdték az energiafűz termelését. 4,5 hektárral kezdett, most 45 hektár tulajdonosa. Elmondása szerint egy hektár telepítése 2300–2500 euróba kerül. Első évben gyomirtásra, ápolásra szorulnak a dugványok, a továbbiakban különös munka nincs velük, akár harminc éven keresztül is rendszeresen betakarítható. Számítása szerint az egyszeri betakarítás után 600–1000 eurós hektáronkénti nyereségre lehet számítani. A most betakarított háromhektáros ültetvény hozama hozzávetőleg száz tonna biomassza, azaz aprított enregiafűz, a növények elérték a 8–10 méteres magasságot is. A betakarításhoz használt John Deer silózókombájnt speciális vágóasztallal szerelték fel, egy hasonló gép értéke jóval meghaladja a százezer eurót, de a befektetés hamar megtérül, ha kihasználják azt. Jelen pillanatban három hasonló kombájn van még az országban – tudtuk meg.
„Nemcsak a megye, hanem az egész ország gazdaságának élénkítésében szerepe lehet az energiafűznek. Nagyszerű dolog, hogy ez Kovászna megyéből indult ki. Az energiaültetvények szaporodásával nőnek a beruházások” – mondta el érdeklődésünkre a biomassza előállítását és felhasználását népszerűsítő Green Energy Biomassza Klaszter elnöke, Vajda Lajos. A klaszter tagjai cégek, kutatási intézmények, egyetemek, közigazgatási hatóságok, katalizátorszerepet betöltő entitások. A biomassza akár egész települések közintézményeinek energiaszükségletét is biztosíthatja, a megtermett többlet-biomasszát értékesíteni lehet – sorolta a lehetőségeket az elnök. Minden székely település ki tudna alakítani egy ötvenhektáros ültetvényt, a rendszer akár az egész országra kiterjeszthető. A Dália kertészetben biomasszát használnak fűtőanyagként. A bodoki ErPék által gyártott kazánok mínusz tíz fokos külső hőmérsékleten az üvegházakban plusz harminc fokos meleget biztosítanak. A megyeszékhelyi vállalkozói inkubátorház is hamarosan áttér a biomasszával való fűtésre – mondta el Vajda.
Az energiafűz hasznosítása más vonatkozásban is megvalósítható. A Green Energy kapcsolatban áll kutatóintézetekkel a fűz kérgében nagy mennyiségben található szalicilsav kiválasztásának lehetőségei ürügyén. A szalicilsavat ugyanis a gyógyszer- és élelmiszeripar használja alapanyagként. „Kialakult a struktúra, beindult egy folyamat, a klaszter mindehhez keretet biztosít. Lassan, de kialakul a biomassza előállításának és felhasználásának rendszere. A biomassza a legfontosabb energiahordozó Romániában, s mivel az előállítás megyénkből indul ki, nyugodtan mondhatjuk, hogy Háromszék az ország zöld szíve. Az energiafűz változatos gazdasági lehetőségeket biztosít” – összegezett Vajda Lajos.