– Az utóbbi években felmutatott eredmények ellenére is azt kell mondani, hogy késik a községközpont közművesítésének véglegesítése. Mi ennek az oka, és történt-e ebben előrelépés?
– Számunkra a legégetőbb az ivóvíz kérdése volt, s ebben ütköztünk nehézségekbe. Bárhol mélyebbre fúrtunk a környék altalajában, sehol nem találtunk megfelelő minőségű ivóvizet. Kimutatták a kutatók, hogy 60 méter mélységben mindenütt szénréteg húzódik, talán emiatt rosszak az ihatósági tesztek. Az Olt mellett – ott fúrtak le előbb ivóvízért – érthető, mert évtizedeken át szennyezte a folyót a Colorom gyár, de hogy a falu keleti szélén sem jók, az szinte érthetetlen. Ivóvízhálózatunk elkészült, most már keressük a kiutat ebből a helyzetből. Hozzunk-e a szomszédos Brassó megyéből vizet, ami nagyon drága lesz? Vagy csatlakozzunk Sepsiszentgyörgy hálózatára, ha azzal egyetértene a városvezetés, ha segítene a megyei tanács? De úgy néz ki, erre sokat kell várni, mert a város és köztünk még ott van Előpatak és Árapatak. Márpedig az udvarokban a kutak vizének minősége miatt sürgősen lépnünk kell, nem lesz más választásunk, mint Barcaföldvárnál rákapcsolódni Brassó város gerincvezetékére.
– Melyek az akadályai a szennyvízhálózat működtetésének?
– Dolgoznak a tervezet módosításán. A tetemes költségek miatt ugyanis lemondtunk a Hidvégre tervezett tisztítóberendezésről, helyette szivattyúállomást építünk, amely átemeli a vizet a szomszédos Barcaföldvár nagy kapacitású, az egész régiót kiszolgáló tisztítóállomására. Erre már megszereztük az engedélyt, jelenleg a fővezetéknek az Olton és a vasúti pályatesten történő átvezetésére készül tervezet.
– Milyen elképzeléseik-terveik vannak a 2013-as évre?
– Csatlakoztunk egy 200 000 eurós, európai pénzekből finanszírozott Leader-programhoz. Ebből szeretnénk korszerűsíteni, rendezni, parkosítani az óvoda környékét. Az épületen is módosítanánk, melynek nagyon szép boltíves pincéjében hagyományos kézművesműhelyek kaphatnának helyet. Kevés befektetéssel tetőtere is beépíthető lenne, s körülötte játszótereket akarunk kialakítani.
– Mi a helyzet a Doripesco céggel, a halgazdasági elképzelésekkel?
– A höltövényi Doripescóval együttműködve az Olt Hidvég felőli térségében két halastavat akarunk létesíteni, a folyó túlsó oldalán lévőkhöz hasonlót. A cég kitermelné onnan a folyami kavicsot és homokot értékesítés céljából. Ennek fejében a tavakat benépesítené halivadékkal, és két kilométer hosszú összekötő utat építene a tóparti pihenő-üdülő övezet és Hidvég között. A pénz megszerzése érdekében már letettük az iratcsomót a területfejlesztési alaphoz. Tárgyaltunk a vízügyiekkel, hogy pályázzák meg a tulajdonukban lévő Hidvégi patak medrének mélyítését, ezáltal az árvízvédelem is megoldódna. Óhajunk az lenne, hogy a patak forrásvidékén völgyzárógáttal számottevő víztartalékot nyerjünk, és ahol a patak az Oltba torkollik, mintegy háromhektáros területen halastavat létesítsünk. Várjuk az elterelő útszakasz elkészültét is, amely összekötné a Hidvéget átszelő megyei rangú műutat a Földváron áthaladó nemzetközi úttal, hiszen ez némiképp Kovászna megye délnyugati kapuja.
– Hidvég térségében, így Nyáraspatakon is hasznosításra alkalmas ásványi anyagok is fellelhetőek. Ezek értékesítésén gondolkodtak-e?
– A népes település arculata megváltozott, aszfaltoztuk az utat, megújult az iskola, és az utolsó simításokat végzik a kultúrotthon telkén lévő épületen, ahol a gyerekek délutáni foglalkoztatása folyik. A csendes falucska egyre keresettebb lett, brassói családok kezdtek itt házakat vásárolni. Hasznosításra váró természeti kincs a kvarchomok, a borvíz és a lignit. A régi rendszerben a kvarchomokot használták a brassói és a galaci üzemek öntödéi. Reméljük, e kincsekre lesz kereslet a jövőben is. Sajnos, eddig nem érdeklődött a telep iránt befektető. Mi készen állunk a tárgyalásokra, akár üdülőövezet kialakítása végett is. Az nem fog sokáig menni, hogy minden nyersanyagot külföldről hoznak be.
– Roma-integráció ügyében milyen elképzeléseik vannak?
– Felmérettük a cigány lakónegyedet, közművesíteni kellene, a főutcákat akarjuk járhatóvá tenni, hogy bármikor mentőkocsival, tűzoltóautóval is meg lehessen közelíteni. S mert egyben a telkesítés is célunk, felvetődött a beépített övezet utáni területadó kivetésének kérdése is.
