A megyei nyugdíjpénztár adatai szerint Háromszéken 44  207 állami és 3936 mezőgazdasági nyugdíjasnak folyósítanak havi illetményt, miközben 45  697 alkalmazott fizet társadalombiztosítási járulékot, ebből képezik azt az alapot, amelyből a nyugdíjakat biztosítják. A legnehezebb helyzetben a közel négyezer mezőgazdasági nyugdíjas él, esetükben az átlagos havi járadék 297 lej, ám mindenki megkapja a 350 lejes szavatolt minimálnyugdíjat. Háromszéken (miként az ország más térségeiben is) a társadalombiztosítási alap hiánya igen jelentős – vagyis az itteni vállalatok, intézmények, illetve alkalmazottak kevesebb pénzt fizetnek be, mint amennyit állami nyugdíjakként kiutalnak –, a tavalyi megyei össz­jövedelem 221,8 millió lej, miközben a nyugdíjpénztár teljes költsége 393,1 millió lej (a kiadások zömét, közel 384 milliót a nyugdíjak jelentik). A hozzávetőleg 171,3 millió lejes Kovászna megyei hiányt az állami költségvetésből fedezik, az illetékeseknek nincs arra vonatkozó adatuk, hogy az ország más megyéiben milyen nagyságrendű az alap de­ficitje.

A februári négyszázalékos illetményemelés minden nyugdíjast érint, függetlenül attól, hogy milyen típusú nyugdíjat kap, az emelést a központi nyugdíjpénztárnál automatikusan hajtják végre, kivétel nélkül – tájékoztatott érdeklődésünkre Köllő Piroska, a háromszéki intézmény szóvivője. Rámutatott: félreértések főként a kis nyugdíjak esetében adódnak, amennyiben 350 lej alatti összegről van szó, mert az érintettek úgy vélik, az ő juttatásuk nem módosult. Ha valakinek az illetménye tavaly decemberben 250 lej volt, az illető az állam által szavatolt minimális nyugdíjat kapta kézhez, azaz 350 lejt. A februári 4 százalékos emeléssel 260 lejre emelkedett az alap­összeg, de mivel így sem éri el az említett küszöböt, az érintetteknek továbbra is 350 lejes összeg jár – magyarázta a szóvivő. (dvk)