„Az általános iskola végzőseinek hetente legkevesebb har­mincegy órájuk van, az otthoni felkészüléssel együtt tíz-tizenkét órát kellene naponta tanulással foglalkozniuk ahhoz, hogy mindenből felkészüljenek, ez a hozzáállás ellenben nem várható el mindenkitől, főként olyan vidéken, ahol sok a munkanélküli és a külföldön dolgozó szülő” – véli Zajzon Csaba, a baróti Gaál Mózes Ál­talános Iskola igazgatója. Ma­tematika szakos tanárként úgy tartja, nagyon sok az anyag, nincs elég idő a gyakorlásra.
A Gaál Mózes-iskolában hetvenhatan végzik idén a nyolcadik osztályt, a próbavizsga mindenikéről hiányzott egy-két tanuló, a három vizsgatárgyból elért iskolai általános 4,49. Van ennél jóval gyengébb is: Köpecen nyolcan próbavizsgáztak – általánosuk 3,14, Felsőrákoson hárman írtak próbadolgozatokat, általánosuk 1,90 a három tárgyból.
Aki tanult, tudott – állítja Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, bár az eredményekkel ez az iskola sem büszkélkedhet. Az elemzésnél kiderült, akik tanév közben jól teljesítenek, a próbavizsgán sem okoztak csalódást, aki ellenben nem tanult, az nem is tudott. A Mikóban kilecvenhárom tanulóból huszonnégyen (25%) írták meg az ötöst matematikából, nyolcvanheten (93,54%) magyar nyelv és irodalomból és hatvanheten (72%) románból. Sepsiszentgyörgyön a legjobb eredményt a Váradi József Általános Iskolában érték el, itt a hatvannyolc VIII. osztályos tanuló 35,29 százaléka kapta meg az átmenő jegyet matematikából, 90 százaléka magyarból és 78 százaléka románból. Fekécs Károly iskolaigazgató szerint nem voltak túlzottan nehezek a matematikatételek, de az sem lenne jó, ha csupa könnyű feladatot kellene megoldani a próbavizsgán, mert akkor könnyen elhinnék, hogy jól felkészültek, és a valódi vizsgán lenne az igazi nagy bukás. Fekécs szerint az a tapasztalat, hogy szinte az utolsó hetekig lazábban veszik a tanulók a felkészülést, de aztán ráhúznak, és aki akar, eléri a saját célját, ezért bízik abban, hogy matematikából a 65–75 százalékos átjutást is elérheti az iskola júniusban.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Középiskola vezetőségét meglepték a rossz eredmények, mert nemcsak matematikából, hanem románból is a vártnál gyengébb a diákok teljesítménye, előbbi tantárgyból 82 százalékuk bukott meg, utóbbiból 54 százalékuk nem érte el az ötöst. Simon István igazgató szerint a diákok nem készülnek eleget otthon az órákra, nem veszik komolyan a tanulást, s lám, „meglátszik a csupasz valóság, aminek az az üzenete, hogy tanulni kell”. Claudia Vlad aligazgatónő lapunk érdeklő­désére elmondta, a vajnafalvi Avram Iancu Általános Iskolában a húsz nyolcadikosból tízen érték el a három tárgyból az ötöst, de a Kovászna környéki falvakban roppant gyengék az eredmények, példaként Zabolát említette, ahol harminchat diákból háromnak nagyobb az általánosa az átmenő jegynél.
„A tavaly nyári egységes vizsgák eredményeinél jóval gyengébbek a múlt heti próbavizsgán elért pontszámok, ami sajnos a valós helyzetet mutatja, de reméljük, júniusig tudunk még ezen javítani” – közölte Veress Enikő, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola igazgatója. Ebben az iskolában szeptembertől rendszeresen tartják a felkészítőket a nyolcadikosoknak, akik minden alkalommal aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek az órán, a szülőket is tájékoztatták erről a programról, az eredmények mégis gyengék. Románból a próbavizsgázók 43 százaléka érte el az ötöst, magyar nyelv és irodalomból 92 százaléka, matematikából pedig 33 százaléka.
A megyei összesített eredményeket hétfőn teszi közzé a megyei tanfelügyelőség, a vázolt kép ellenben arra enged következtetni, hogy miként a próbaérettségin, a nyolcadikosok próbafelmérőjén is egyértelműen kiderült: hibás a rendszer, nem elég hatékony a pedagógusok oktatói tevékenysége, a diákok többségét nem érdekli a tanulás.