A BBC azt írja, hogy a támadó nyakon lőtte, majd felrobbantotta magát. A merénylet helyszínéről Bhuttót kórházba szállították, ahol pártjának egyik tagja szerint helyi idő szerint 18 óra 16 perckor (14 óra 16 perckor) hunyt el. A rendőrség szerint a robbantásban legkevesebb tizenöten meghaltak, és sokan megsérültek. Sokáig nem lehetett tudni, hogy Bhuttót merénylő lőtte-e le, aki ezután felrobbantotta magát, vagy az öngyilkos robbantó mellényére erősített, a detonációval szétrepülő golyók végeztek vele. A helyszínen készített felvételeken látszik, amint Bhutto a gyűlésről távozva beszáll jól őrzött autójába. A CNN rendőrségi forrásokból úgy tudja, hogy a támadó motorbiciklivel hajtott a politikus járművének a közelébe, majd felrobbantotta magát. A támadásért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget.

Musarraf, aki puccsal szerezte meg a hatalmat Pakisztánban nyolc évvel ezelőtt, november végén mondott le a hadsereg vezetéséről. Ez volt a feltétele annak, hogy továbbra is ő vezethesse az országot. Évekig az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese volt a térségben, és támogatta az USA terrorizmus elleni háborúját is. Tavaszra azonban Pakisztánban is jelentősen megerősödtek a szélsőséges csoportok, sőt, az al-Kaida is bevette magát az ország északkeleti, hegyvidékes térségébe. Musarrafot többször azzal vádolták, hogy kettős játékot játszik: kiáll az USA mellett, miközben nem lép fel minden eszközzel a radikálisokkal szemben. Hatalmának meggyengüléséhez azonban hozzájárult az is, hogy a nyáron nyíltan szembefordultak vele a radikálisok, akik egy mecsetet is elfoglaltak. Musarraf úgy próbálta megtartani hatalmát, hogy hozzájárult a még mindig népszerű Bhutto hazatéréséhez. Bhutto októberi hazatérése idején felröppentek olyan hírek, hogy a két vezető hatalommegosztásról egyezkedik — Musarraf elnök lenne, Bhutto pedig kormányfő —, ám Musarraf november 3-án rendkívüli állapotot vezetett be, és öt napra rá házi őrizetbe helyeztette az ellenzéki politikust, szinte teljesen elszigetelte a külvilágtól. A házi őrizetet egy nappal később feloldották, november végén pedig Bhutto jelöltette magát a januári választásokra.

Benazir Bhutto — aki kétszer is vezette az országot miniszterelnökként a nyolcvanas-kilencvenes években — nyolcéves száműzetés után tért haza idén ősszel Pakisztánba. Ő volt a világon az első olyan nő, aki muszlim országot irányított, és ő vezette ki 1988-ban a katonai diktatúrából Pakisztánt. Sokan ezt várták tőle a 2008. januárra kiírt választásokat követően is. 2007. október 18-i hazatérésének célja ugyanaz volt, mint 1988-ban: győzelemre vezetni pártját egy hosszú kihagyás után megtartott szabad választáson, és a katonai diktatúrából ismét demokrácia felé terelni az országot. Hazatérésekor azonban rögtön merényletet hajtottak végre ellene: öngyilkos merénylők robbantottak az őt szállító jármű közelében, 136 ember meghalt, közel félezer megsérült, de Bhutto — akkor még — megúszta. Erőszakos halálával osztozik édesapja és két bátyja sorsában: apját katonai diktátor akasztatta fel 1979-ben, két bátyja közül az egyiket 1980-ban Franciaországban, a másikat 1996-ban Pakisztánban gyilkolták meg tisztázatlan körülmények között.

A BBC szerint Bhutto számos híve ahhoz a kórházhoz vonult, ahova a politikust szállították. Bhutto támogatói Pervez Musarraf pakisztáni elnök távozását követelik. Mussaraf rendkívüli tanácskozásra hívta össze kormányát és a hadsereg vezetőit, majd felszólította az ország lakosságát: őrizze meg nyugalmát, hogy ,,meghiúsíthatók legyenek a terroristák aljas tervei". Több városban máris voltak erőszakos akciók, miután nyilvánosságra jutott az ellenzéki vezető halálhíre, Peshawar városában a rendőrök csak gumibot és könnygáz bevetésével tudták megfékezni Bhutto feldühödött híveinek demonstrációját.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rövidesen rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa az öngyilkos merénylet nyomán kialakult pakisztáni helyzetet.