A régió országainak az EU irányában tett minden lépése hasznos a térség stabilizálása szempontjából – tette hozzá Pusic. Örülünk Horvátország csatlakozásának, és biztosra vesszük, hogy kitűnő képviselője lesz a Balkánnak az európai családban – mondta Mrkic, kiemelve, Szerbia azt reméli, hogy az év derekán megállapítják a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.

Obama nem blöfföl Iránnal
Barack Obama amerikai elnök nem blöfföl, amikor azt állítja: végszükség esetén kész katonai erőt alkalmazni annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson – jelentette ki Joe Biden alelnök tegnap Washingtonban a legbefolyásosabb amerikai Izrael-barát lobbiszervezet, az Amerikai–Izraeli Közügyek Bizottsága éves konferenciáján. Az alelnök hozzátette, hogy Washington még mindig a diplomáciai megoldás híve, de – mint fogalmazott – „annak a lehetőségnek az ablaka már záródik”. Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak érdekében áll Izrael védelme.

Az ellenzék Hatamit javasolja
Az iráni reformista ellenzék Mohamed Hatami volt államfő jelöltségét támogatná a júniusban esedékes elnökválasztáson – jelentette Mohammed-Dzsavád Hagsenász, az ellenzéki szövetség elnöke. A volt államfő egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta jelöltségét. Az iráni sajtóban a lehetséges elnökjelöltek között a nukleáris főtárgyalóként tevékenykedő Haszan Ruháni neve is felmerült. Az ő munkássága idején Irán rövid időre felhagyott a nemzetközi közösség által vitatott atomprogramjával. Eddig a titkosszolgálat egykori vezetője, Ali Fallahján és Manusehr Mottaki volt külügyminiszter jelentette be, hogy megméretteti magát az elnökválasztáson. Az Ali Hamenei ajatollah-hoz, az iszlám köztársaság vallási és politikai vezetőjéhez közel álló befolyásos konzervatív táborból Ali Laridzsánit, a parlament elnökét, valamint Ali-Akbar Velajati volt iráni külügyminisztert említik lehetséges elnökjelöltként. A diplomáciát 1981 és 1997 között irányító Velajati jelenleg Hamenei külpolitikai tanácsadója. A második hivatali idejét töltő Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő már nem indulhat a nyári elnökválasztáson.

Érdekek mentén
Mindenképpen meg kell őrizni a transzatlanti kapcsolatok jelentőségét, az európai országoknak arra kell törekedniük, hogy az Egyesült Államok továbbra is fontos szövetségesük maradjon, mert nélküle nem sokat érne a NATO – értékelte Janne Haaland Matlary, az Oslói Egyetem oktatója. A szakértő kiemelte, az elmúlt években Európa már hozzászokott ahhoz, hogy minden gondot diplomáciai úton próbáljon megoldani, a védelmi képességek fejlesztése háttérbe szorult. Viszont úgy tűnik, az Egyesült Államok a jövőben több figyelmet szánna az Európán kívüli térségeknek, és álláspontja szerint csak akkor avatkozik be egy konfliktusba, ha ezt kívánja a nemzet érdeke – mutatott rá. Emlékeztetett: az iraki és az afganisztáni missziók is azt bizonyították, hogy az ilyen szerepvállalások nagyon elhúzódhatnak, sok áldozattal járhatnak, ezért Washington nem akar ismét hasonló helyzetbe bonyolódni. Az Egyesült Államok már nem feltétlenül akar élen járni minden konfliktus megoldásában, ezért a többi ország sem számíthat már arra, hogy ha valami gond adódik, az Egyesült Államok biztosan segít – hívta fel a figyelmet.