A Titus Corlăţeannal folytatott megbeszélést követően Martonyi János magyar külügyminiszter elmondta, arra kérte román kollégáját, „legyenek óvatosabbak a politikai nyelvezetüket illetően”, hogy ne teremtsenek olyan légkört Romániában, amely a veszélyeztetettség érzését kelti a romániai magyarokban.
Martonyi szerint „ez sokkal fontosabb, mint a nagypolitika. Nekem az a lényeg, hogy itt az emberek hogyan érzik magukat, itt a magyarok otthon érzik-e magukat, biztonságban érzik-e magukat, hogy a jogaikat tiszteletben tarják, vagy esetleg félnek attól, hogy nem ez a helyzet. Ez a legfontosabb kérdés, és az én látogatásomnak az a célja, hogy ebben történjen előrelépés.”
Martonyi János Titus Corlăţean meghívására érkezett kétnapos hivatalos látogatásra tegnap Bukarestbe. Látogatása négyszemközti megbeszéléssel kezdődött, melyet követően kijelentette, Románia és Magyarország is érdekelt a partnerség fenntartásában, de vigyázni kell a szóhasználatra. Kifejtette: megegyeztek a román féllel, hogy együttműködésük alapjait meg kell őrizni, és a létező nézeteltéréseket elsősorban egymás között, diplomáciai csatornákon oldják fel. „Mind a két kormány pontosan tudja azt, hogy alapvetően érdekelt a kapcsolatok és a partnerség fenntartásában. Ami minket illet, mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez történjék” – mondta a magyar diplomácia vezetője.
A négyszemközti megbeszélés és a két tárgyalóküldöttség találkozója után a bukaresti külügyminisztériumban a sajtó számára is nyilvános konferenciát szerveztek a magyar–román Stratégiai Partnerségi Nyilatkozat aláírásának tizedik évfordulója alkalmából. Ott elhangzott beszédében Martonyi hangsúlyozta, Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. Rámutatott, Románia és Magyarország érdekei közösek, és a kelet-közép-európai térségben az államoknak egymással kell összefogniuk. Ehhez azonban kölcsönös bizalom kell, és kellő visszafogottság a retorikában – tette hozzá. A külügyminiszter szerint a vitákra is szükség van, de „veszekedésre” nem a két ország kapcsolatában. A kisebbségi kérdésre utalva azt kérte Romániától, hogy vegye figyelembe az adott közösség álláspontját, amikor a sorsukat érintő kérdésekről dönt. Hozzátette, az is természetes, hogy Magyarország támogatja a romániai magyarság törekvéseit, legyen szó a közigazgatás átszervezéséről vagy az államosított javak visszaszolgáltatásáról.
Titus Corlăţean úgy fogalmazott, Románia szemszögéből megvalósult a román–magyar megbékélés. Szerinte Románia és Magyarország tíz év alatt szoros, pragmatikus, párbeszéden és együttműködésen alapuló viszonyt alakított ki egymással. A székely zászló ügyében pedig azt mondta, Románia nem akarja elvitatni egyetlen nemzeti kisebbségétől sem jelképei használatának jogát, csupán a törvények betartását kérik.
