Az a fajta retorika, amit itt az utóbbi hetekben hallottunk, reményeim szerint most enyhülni fog, akár meg is szűnik. Ez nagyon fontos dolog, tudniillik, ez az itteni magyar közösséget nagyon jelentősen nyugtalanította és nyugtalanítja – foglalta össze Martonyi János Bukarestből való tegnapi távozása előtt. A magyar külügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásán megbeszélést folytatott a parlament két házának elnökeivel és Victor Ponta miniszterelnökkel, illetve találkozott az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel is.
Martonyi János elmondta, abban állapodtak meg a román féllel, lehetőleg nem a sajtóban üzennek egymásnak, függetlenül attól, hogy bizonyos ügyekben az alapvető elvi álláspontok különböznek – például a székely zászló használata esetében. A magyar diplomácia vezetője a Victor Pontával folytatott megbeszélését tartja a legfontosabbnak, melyről azt mondta: „Azt hiszem, (Victor Ponta) maga is látja azt, hogy talán az utóbbi időben nem minden kijelentés hangzott el a legnagyobb megfontoltsággal. Ezt most már mindannyian látjuk, mindannyian tudjuk, csillapítani kell a kedélyeket.” Hozzátette: azt kérte tárgyalópartnereitől, próbálják nagyobb megértéssel és toleranciával kezelni a kisebbségi jelképhasználat ügyét.
Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke arra kérte a magyar külügyminisztert, közvetítse bukaresti látogatásra való meghívását Kövér László házelnöknek, aki „sűrűbben keresi fel az erdélyi magyar közösséget, mint Románia parlamentjét”, Crin Antonescuval a kisebbségvédelmi szempontból fontos törvényalkotási kérdésekről – a román parlamentben évek óta elfekvő kisebbségvédelmi kerettörvény tervezetéről és a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéről – egyeztettek.
Martonyi János Magyarország támogatásáról biztosította a romániai magyarságot, miután hétfő este találkozott Bukarestben Kelemen Hunorral. Az RMDSZ elnöke elmondta: tájékoztatta a magyar külügyminisztert arról, hogy a következő időszakban milyen kihívásokkal kell szembenéznie a romániai magyarságnak, amelyek meghatározzák hosszú távon a sorsát. A régiók újrarajzolása ügyében Kelemen Hunor úgy vélte, fennáll annak a veszélye, hogy a romániai magyarságnak az önkormányzati döntéshozatalban való részvétele csökken. Leszögezte: az RMDSZ nem fogadhat el semmilyen visszalépést az anyanyelvhasználat és a közösségi jelképek használata tekintetében sem. Mint mondta, ehhez szükség van Magyarország támogatására. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a nacionalista, magyarellenes retorikának az a célja, hogy elszigetelje az RMDSZ-t a politikában, s ne találhasson szövetségeseket a román pártok között. Elmondta, az RMDSZ-nek az a célja, hogy kiemelje a fejlesztési régiókról szóló vitát az etnikai dimenzióból, és gazdasági, szakpolitikai érvekkel akarja ezt megerősíteni.
Martonyi János leszögezte, Budapestnek az a dolga, hogy segítse a romániai magyar közösséget, ami azt jelenti, Magyarország támogatja a romániai magyarság különböző várakozásait és igényeit, legyen szó nyelvhasználatról, közösségi jelképek használatáról vagy közigazgatási reformról. A külügyminiszter megismételte, hogy a kisebbségi kérdés nem lehet belügy, és reményét fejezte ki, hogy a székely zászló kapcsán felerősödött retorika véget ér. Úgy vélte, Magyarország ezt nem viszonozta, és példaként említette, hogy a magyar miniszterelnök meg sem szólalt ebben a kérdésben.
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, Toró T. Tibor elnök és Papp Előd alelnök tájékoztatták Martonyi Jánost a Néppárt javaslatairól a régiók átrajzolása kérdésében, elmondva, a Néppárt olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely a regionális felosztást a történelmi régiók mentén hajtaná végre. A Néppárt elnöke ismertette továbbá azon elképzeléseiket, amelyek szerint a közösségi autonómia különböző formái a nemzeti közösségek alkotmányos jogaként jeleníthetők meg. A magyar külügyminiszter az egyeztetés és a magyar–magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az ilyen jellegű nemzetpolitikai kérdésekben, és örömmel nyugtázta a Néppárt vezetőinek erre irányuló erőfeszítéseit.
