Kimondottan jók a kapcsolataik például a kézdialmási egyesülettel, az ottani gaz­dák már jártak a magyar tenyésztőknél. De a szitabodzai állattartók is meg­fordultak náluk. E háromszéki kapcsolat első eredménye a Zalánban létrejött fajtatiszta charolais-tenyészet, aho­va 90 üszőt vásároltak. Az almásiak pedig tenyészbikát vásároltak a pirostarka fajta átalakítása végett. Tavaly Csík­sze­redában több mint 300 gazda részvételével tartottak előadást a cha­ro­lais-tenyésztésről. Részt kívánnak venni a helyi tenyésztőszervezetek meg­szervezé­sében, mű­kö­dé­sük­höz szakmai segítséget fog­nak nyújtani. A székelyek mel­lett a román anyanyelvű gazdákkal is jól alakulnak a kap­csolataik, túl vannak az első lá­togatásokon. December­ben pél­dául a suceavai marhahústermelők egyesületének ve­ze­tő­sége járt náluk többnapos farm­látogatáson. A fajta nép­sze­rű­sí­tése érdekében együtt­műkö­dést kezdtek a kolozsvári Me­ző­gaz­dasági és Ál­latorvosi Egye­tem­mel, aminek idén már kéz­zel­fogható eredménye is lesz. Meg­­győ­ző­dé­sük, hogy ha­bár Ro­mánia még a húsmarhaágazat fejlesztésének elején jár, rend­kívül jó tartási lehetőségekkel rendelkezik.