– A munkával eltelt huszonkét évtized alkalmat nyújtott arra, hogy a községvezetés megszerzett tapasztalatát a gyakorlatban gyümölcsöztesse. Azt is kérdezhetném, van-e titka a sikeres községvezetésnek?
– Hihetetlenül egyszerű. Figyelemmel kísértük a közéletet, s ahogy megjelent a láthatáron egy pályázat, egy adódó lehetőség az előrelépésre, mi azonnal cselekedtünk, tudván, hogy aki korán kel, aranyat lel. Elmondtam már: önkormányzatunknak ez a módszere akkor bizonyult egyre hasznosabbnak, amikor több volt a pályázati lehetőség. Amiben hiányzott a gyakorlatunk, segítséget kértünk, de ennél is fontosabb, hogy az önkormányzat munkatársai gyarapították pályázatírói ismereteiket. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy önerőből állítsuk össze az iratcsomókat. Hamarosan elmondhatjuk: közművesített község vagyunk. Mindhárom településünkön, Bodokon, Oltszemen és Zalánban is megépült az ivóvízhálózat, amit például Oltszemen azért nem lehetett kivitelezni, mert arra semmiképpen sem alkalmas a település terepfelszíne, s így azt más, csak költségesebb módszerekkel lehetne megoldani, a községközpontban automatikus tisztítóberendezés működik.
– Önerőből, helyi költségvetésből és közmunkából is születtek javak.
Fodor István, Bodok polgármestere: Valóban, Talamérban és a Vásárpatakon megépített átkelők, a községi családorvosi rendelő részleges felújítása, a hősi emlékmű átalakítása és környékének rendezése, a hozzánk tartozó települések játszótereinek megépítése mind ennek az eredménye. A szociális segélyben részesülők és önkéntesek révén sikerült szépíteni mindenütt a települések arculatán. Kivitelezésének költségeiből nemcsak az önkormányzat, hanem helyi támogatók és az erdő-közbirtokosság is kivette részét. A közmunka is csak akkor eredményes, ha egyetértés van a falusfelek között, nos, ez nálunk egyre jobban megvalósul.
– Önökön kívül álló okok akadályozták tavaly azt, hogy beindítsák az oltszemi kezelőközpontot.
– Az anyagi akadályokon kívül az is közrejátszott, hogy az Országos Ásványvíztársaság még nem engedélyezte az ivó- és fürdőkúrára ajánlott gyógyvíz egészségügyi és balneológiai használatát, az ügy azonban folyamatban. Időközben, hogy valamit mozdítsunk a dolgon, megalakult a jól ismert Aquasic Társulás, amelynek jelenleg én vagyok az elnöke. Májusra terveztük a központok részleges beindítását. Ha akkor sem lehet még bekötni a gyógyvizeket, meleg vizes fürdőt (hidroterápiát), szaunákat rendezünk be, az emeleti részeken konditermeket, gyógymasszázst, üdítőitalokat és gyógyteákat árusító részlegeket indítunk be. S mert egyfajta költségvetéssel is rendelkezünk már, kezelőközpontonként két-két személyt alkalmazhatunk, s közülük egyiknek jártasnak kell lennie az ott folyó egészségmegőrzési tevékenységben, a másik pedig intézni fogja a műszaki karbantartást, adminisztratív ügyeket stb.
– Melyek a 2013-as esztendő tervei, elképzelései? Melyik borvízforrás kap új foglalatot?
– Reméljük, hogy elkezdhetjük a polgármesteri hivatal épületének bővítését, a jövő télre való tekintettel pedig szigetelni fogjuk az oltszemi és a bodoki fémburkolatú iskolaépületeket. Szerfelett megrepedezett a Zalán felé leágazó bekötőút első, 1,2 kilométerén az aszfaltburkolat, új réteget akarunk rá öntetni, és ugyancsak itt szigeteljük, lefedjük a Suta-borvízforrást, tisztább és védettebb területre vezetjük csorgóként. Az oltszemi Mikó-kastély tulajdonosa jelezte, hogy eladná az ingatlant. Ha megvásárlására támogatást kapnánk, a kezelőközponthoz kötve csodálatos turisztikai-balneológiai komplexumot lehetne itt kialakítani. Tavaly nem sikerült kiképezni a községközpont történelmi emlékparkját, s így azt is ebben az évben akarjuk rendezni a műemlék templom közvetlen közelében. Itt szeretnénk elhelyezni a település mindenkori jeles szülötte, a földbirtokos és jótevő, Bethlen Gábor fejedelem titkára, Sepsiszék alkirálybírója, az erdélyi országgyűlés széki követe, bodoki gróf Mikó Miklós (1597–1668) mellszobrát.
– Közeledik nemzeti ünnepünk, március 15.!
– Mint más években is, méltó módon megünnepeljük. Erre az alkalomra várjuk testvértelepülésünk, Detk küldöttségét. Nem az önkormányzat székházára, a turulmadaras emlékműre tűzzük majd ki a székely zászlót, hiszen ott nem tilthatja meg senki annak használatát.
