A múlt hétNem megyünk Schengenbe!

2013. március 12., kedd, Közélet

Néhány nyugat-európai ország nem akar beengedni minket a schengeni övezetbe. Hát legyenek boldogok! Nincs is szükségünk rá. Külügyminiszterünk is megmondta: „Ahogy eddig megvoltunk Schengen nélkül, ezután is megleszünk.” Nem is kértük, hogy a belügyminiszterek erről szavazzanak a március 7–8-i tanácskozáson!

A végén még ők fognak könyörögni, hogy álljunk be. Mi tudjuk, hogy van élet a schengeni övezeten kívül is. Már minden követelményt teljesítettünk, sőt, túlteljesítettünk, akár a kisebbségi jogokat. Vannak még gondjaink az igazságszolgáltatásban történő kinevezésekkel és a jogállamisággal. Van néhány korrupt miniszterünk, parlamenti képviselőnk, de hát rájuk nem érvényes az ártatlanság vélelme? Bűn­vádi eljárások folynak ellenük ugyan, de amíg be nem bizonyosodik, hogy bűnösök, addig miért ne engedhetnénk, hogy tovább tevékenykedjenek, és így hajtsák a hasznot maguknak?
Most Németország, Hollandia, Finn­ország, Anglia mindenfélét kitalál, hogy ne vegyenek be az elit klubba. Viszont az igazi magyarázattal hallgatnak. Ez pedig nem más, mint a piacgazdaság. Az a helyzet, hogy olyasmire van igény a régebbi EU-s tagállamokban, amiket csak Románián keresztül tudnak beszerezni, mégpedig akkor, ha Románia nem tagja a schengeni övezetnek. Rajtunk keresztül szállítják a kábítószereket Ázsiából vagy Dél-Amerikából Hol­landiába, Németországba, Angliába, Spanyol­országba vagy Olaszországba. Aztán tőlünk származik a Nyugat-Európában tevékenykedő élő hús: az örömlányok utánpótlása. Ha nem lenne kereslet ezek iránt, akkor nem lennénk mi a bűnbakok, hogy ilyen drága hiánycikkekkel látjuk el a piacukat. Egy másik ok, amiért félnek, hogy a lóhús könnyebben lovagol ki tőlünk, ha felvesznek a schengeni övezetbe, és megszűnik a határellenőrzés nyugat felé. Elég volt már, hogy egyszer az angolokat lóvá tették: a lovat eladták marhának. Más gond, amit úgymond a schengenieknek okozunk: a cigányok vándorlása. Annyi jó tanácsot kapunk arra, hogy miként lehet megoldani e gondokat. Azokat mind idehaza, nálunk akarják orvosoltatni. Miért nem akarják maguk kézbe venni őket? A koldusok kimennek, vagy kiviszik, koldulnak vagy koldulásra kényszerítik őket, aztán ebből a pénzből idehaza gazdáik nagy palotákat építenek. Ezeket az állam elkobozza, ami tiszta haszon. A Schengenbe való be nem engedés fenyegetésének volt értelme, mert mi eközben rengeteg bűnözőt tartóztatunk le. Rács mögött például az uzsorások két főnöke, a két Cămătaru, aki magánállatkertet tartott birtokán. Állítólag az ott fogva tartott oroszlánokkal, medvékkel fenyegették az adósaikat. Minden megyében kellene ilyen állatkerteket létesíteni. Most már egyedül csak az államnak nem szabad tartozni, az állam és a szélhámosok viszont bárkinek tartozhatnak. Mindjárt megszűnnének a körbetartozások, ha az állam illetékes képviselőit vagy néhány gazembert, nem fizető vállalkozót a vadak elé vetnének.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 601
szavazógép
2013-03-12: Közélet - Kisgyörgy Zoltán:

Gyökeret vert a hagyomány

Tavaly nőnapi hagyományt indított útjára a bodoki községvezetés, így idén asztalhoz ültették ismét a három falu asszonyait, anyáit és nagyanyáit, virággal, ajándékkal és műsorral köszöntötték őket. A számba vett kétszázhatvan asszonyból több mint száznyolcvan ült a megterített asztaloknál, köztük a legidősebb 1919-ben született.
 
2013-03-12: Világfigyelő - :

A negyedik alaptörvény-módosítás Budapesten

Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés tegnap. A módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (AB) által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.