Az alkotmány kibővítésére a kormánypártiak mellett igennel szavazott három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő is. A Jobbik-frakció tagjai tartózkodtak, míg a parlament hétfői ülésétől tiltakozásul távol maradó MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt a szavazásban. Nem szavaztak a Pár­beszéd Magyarországért független képviselői sem, akik transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP nemmel szavazó politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az AB január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.
A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kell Magyar­országon dolgozni, törvény állapíthatja meg.
Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament – sarkalatos törvényben – egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Ennek feltétele lehet, hogy huzamosabb ideje működjenek, és legyen társadalmi támogatottságuk. Az alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy AB-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.
Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani. Az AB tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.
Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. A módosítás egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Indoklá­sukban a Fidesz–KDNP képviselői azt írták: az AB korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával kell megalapozni.
A parlament az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szereplő szabályok nagy részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét. Újdonság, hogy ebben a cikkben kimondják: a kommunista állampártnak és a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, és közlevéltárban kell elhelyezni őket.
Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. A Berlinben tárgyaló Áder János köztársasági elnök tegnap azt mondta: később fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és Sólyom László azzal foglalkozó írásáról. A volt államfő szerint mielőtt „visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot”, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben újságírókkal azt közölte: Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.
*
Európai aggodalmak
A magyar alaptörvény tegnap elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek – áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt. * Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke tegnap sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Közleményében az EP német szociáldemokrata elnöke emlékeztetett arra, hogy előzőleg azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, a parlamenti szavazás előtt kérje ki az Európa Tanács égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület véleményét. Csalódottnak mondta magát amiatt, hogy ez nem történt meg. „Nem én vagyok az egyetlen, akit aggaszt ez az alkotmányos változtatás, és annak lehetséges negatív hatása a jogállamiságra, az alapvető jogok tiszteletben tartására” – jegyezte meg Schulz.