Erdélyben szinte valamennyi magyar lakta településen nyugodt hangulatban, de mostoha időjárási viszonyok között ünnepeltek tegnap. Sok rendezvényen felolvasták Orbán Viktor és Victor Ponta miniszterelnök ünnepi üdvözletét.
A korábbi évek gyakorlatától eltérően a román kormányfő idén csak az RMDSZ-en keresztül juttatta el üzenetét az ünneplések helyszínére, a miniszterelnöki hivatal honlapján nem jelent meg a dokumentum, és a román hírügynökségek sem ismertették. * Kolozsváron idén is összefogta a román és a magyar politikai erőket a magyar nemzeti ünnep: az egykori Biasini Szálló falán álló Petőfi-emléktábla előtt Máté András Levente, az RMDSZ megyei elnöke és Gergely Balázs, az EMNP alelnöke, valamint a kormánypárti Horia Uioreanu megyeitanács-elnök és az ellenzéki Emil Boc polgármester is beszédet mondott. * Ellentüntetést csupán Aradon szervezett az Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet: a mintegy negyvenfős felvonuló csoport megpróbált elégetni egy székely zászlót, a papír azonban a mostoha időjárás miatt átnedvesedett, és nem gyulladt meg. * Az Arad megyei Pécskán az 1958-as Szoboszlay-per tíz kivégzett és 47 bebörtönzött erdélyi elítéltjének állítottak emléket – az In Memoriam 1956 egyesület elnöke szerint a Szoboszlay Aladár nevével fémjelzett, az 1956-os forradalmat követő szervezkedés is a szabadságszeretetről szólt, akárcsak 1848. * Az EMNT és az EMNP Kalotaszeg fővárosába, Bánffyhunyadra hirdette meg központi rendezvényét, ezen Tőkés László és Toró T. Tibor is beszédet mondott. Toró délután a marosvásárhelyi Petőfi-szobornál tartott rendezvényen is részt vett, és azt mondta: meggyőződése, hogy Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében is lehet és érdemes magyar jövőt építeni. Tőkés László a nagyváradi Szacsvay Imre-szobornál – mintegy 300 ünneplő előtt – kijelentette: „amíg nem vesszük kezünkbe sorsunkat, amíg a népakarat és az önrendelkezés nem valósul meg, addig csak áltatjuk magunkat azzal, hogy szabadok vagyunk”. * Marosvásárhelyen az RMDSZ politikai alelnöke mintegy 400 – autonómiát is követelő – ünneplő előtt kijelentette: „mindennap küzdeni kell a szabadságért, amely nem csupán a magyaroké, hanem mindenki szabadsága kell hogy legyen”, Borbély László azt szeretné, ha a magyart regionális nyelvként, a magyar közösséget pedig államalkotó nemzetként ismerné el az alkotmány. Az erdélyi magyarság „véráldozataira” is emlékeztetett: az 1848-as forradalom után az 1956-os forradalmat említette, amikor „a megyéből sok magyart börtönbe vetettek”, majd az 1989-es rendszerváltást, „amikor magyar és román fiatalok egyaránt meghaltak”, és az 1990. március 19–20-án bekövetkezett marosvásárhelyi pogromot is.
