A mai kor és a mai nemzedék szabadságharcáról beszélt az RMDSZ elnöke tegnap Nyergestetőn. Kelemen Hunor a mai szabadságharc részének tekinti, hogy az alkotmánymódosítás során kapjon hivatalos státust a magyar nyelv Erdélyben, ahol a magyar közösség él. Kérésként fogalmazta meg, hogy ne akarják megfosztani az erdélyi magyarságot nemzeti és közösségi szimbólumaitól, a székely és a magyar zászlótól, és hogy a hatalom se a Székelyföldet, se a Partiumot ne akarja szétdarabolni a regionális átszervezéssel.
Ezt nem fogadjuk el, és minden erőnkkel megakadályozzuk. A rólunk szóló és bennünket illető döntéseket mi magunk akarjuk meghozni. Ez az autonómia – szögezte le. Az RMDSZ elnöke szerint a Kárpát-medence egyik népe sem lehet szabad addig, amíg a magyar közösségek nem vívják ki szabadságukat. Arra is kitért, hogy a magyaroknak nem egymással kell harcolniuk a szabadságért: „azokkal kell harcba szállnunk, akik a mi jogainkat korlátozni akarják, akik szét akarnak darabolni bennünket.” A Nyergestetőn Kató Béla református püspök és Tamás József római katolikus segédpüspök, valamint Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is beszélt a csaknem félezer hallgatónak. Koszorúzott az emlékhelyen Biró Zsolt MPP-elnök is, majd Gelencén hangoztatta: ma az autonómia az a cél, amelyért össze kell fogniuk a magyar szervezeteknek.
