Marosvásárhely központú, „főleg” Maros, Hargita és Kovászna megyét magában foglaló közigazgatási régió megalakítását javasolta tegnap a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség társelnökeinek egy nyílt levélben Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere.
A DLP elnökhelyettesi tisztségét is betöltő Florea az első román vezető politikus, aki azt sugallja, hogy a három székelyföldi megye akár önálló régiót is alkothatna, bár azt a lehetőséget is nyitva hagyja, hogy más megyéket is ide soroljanak. A brüsszeli székhelyű Régiók Bizottsága ugyanakkor az RMDSZ megközelítésével ért egyet, az uniós testület főtitkára, Gerhard Stahl szerint is szakmai síkra kell terelni a régiósítási vitát Romániában.
A nagyjából fele-fele arányban románok és magyarok lakta Marosvásárhely 13 éve tisztségben lévő polgármestere több ízben is állást foglalt amellett, hogy az egykori székely főváros régióközponttá váljon; legutóbb a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetés résztvevőitől kért ehhez támogatást. A Szociál-Liberális Szövetség vezetőihez intézett levelében azzal érvelt, hogy hatalmas kockázat” lenne a vegyesen lakott térséget olyan közigazgatásra bízni, amelynek nincs tapasztalata az etnikumközi gondok kezelésében. Florea a Fekete márciusként emlegetett, 1990-es etnikai összecsapások 23. évfordulójára időzítette felhívását. Kifejtette: az akkori feszültségtől jutott el a város a mai „etnikumközi harmóniáig”, ami egyedülálló tapasztalathoz segítette hozzá. Florea szerint ez a tapasztalat teszi alkalmassá Marosvásárhelyt arra, hogy a „Maros, Hargita és Kovászna megyét (is) magában foglaló régió” központja legyen.
Helyes az RMDSZ megközelítése, amely szakmai síkra szeretné terelni a regionalizációról folyó vitát – hangzott el azon a kétoldalú megbeszélésen, amelyet az RMDSZ küldöttsége folytatott a Régiók Bizottságának főtitkárával. Kovács Péter tájékoztatta partnerét, Gerhard Stahlt arról, hogy Romániában a politikusok csupán politikai vitát folytatnak, amikor egy tollal a kezükben átrajzolják a romániai régiókat, a vita pedig szinte kizárólag a régiós átalakítás etnikai jellegéről folyik. Ezzel szemben az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely szakértői elemzéssel, adatokkal alátámasztva érvel a történelmi régiók területi kohéziót erősítő sajátosságairól – mondotta.
Az EU-s intézmény főtitkára közölte: a Régiók Bizottsága azt javasolja a tagállamoknak, fejlesztési régióikat úgy alakítsák ki, hogy azok a lehető legkedvezőbbek legyenek az uniós pénzalapok felhasználásához. Brüsszel nem kéri, hogy a régiók közigazgatási egységek legyenek, és erősebb kompetenciákat kapjanak a kormánytól, hiszen ez önmagában még nem jár nagyobb mértékű forrásfelhasználással; egy ilyen irányú döntés kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik. Kovács Péter hangsúlyozta: ez teljes mértékben megegyezik az RMDSZ álláspontjával, hiszen a szakértőkkel együtt úgy vélik, fennáll a veszélye annak, hogy a főváros központú centralizációt az új régiós központok hatalomkoncentrációs hatása váltja. Gazdasági felméréseink és elemzéseink kimutatták, hogy az azonos történelmi, nyelvi és kulturális értékeket magukban hordozó régiók gazdasági és szociális szempontból is erősebbek, hatékonyabban fejlődnek, míg a mostani, mesterségesen kreált régiókban növekedett a leszakadás a legfejlettebb és a legszegényebb megyék között – mondotta. – Ezért meggyőződésünk, hogy a székelyföldi megyéknek és a Partium megyéinek egy-egy összefüggő régiót kell alkotniuk.
