Az adótörvénykönyv módosítása miatt február elsejétől egy sor cég kötelező módon mikrovállalat lesz, adóját nem a nyereség, hanem a forgalom után fizeti. A változások lényegéről, következményeiről, az esetleges lehetőségekről ifj. Debreczeni László adótanácsadót kérdeztük.
– Melyek a legfontosabb változások a mikrovállalatok adózási rendszerében?
– Három dolog változott alapvetően. Egy mikrovállalkozás február elsejétől alkalmazott nélkül is működhet, de nem több, mint tízzel. A másik változás, hogy 100 ezer euró helyett most a 65 ezer euró (287 866 lej) alatti forgalommal kerülnek a cégek ebbe a kategóriába. A harmadik és legfontosabb, hogy immár nem választható, hanem kötelező jellegű a besorolás, ami az adózás jellegét is meghatározza. Szerintem ez egy burkolt minimáladó, hiszen az a cég, amely veszteséges, de forgalma volt, profitadóként nem fizetett semmit az államkasszába, az új rendelkezés szerint viszont köteles fizetni. Ráadásul nőtt az adószint. Csak egy példa: egy 280 ezer lejes forgalmú cégnél magasabb az adószint, mint korábban, a régi sávos minimáladóval 6500 lejt, most 8600 lejt kell fizetnie. És milyen elégedetlenséget szült ezelőtt négy évvel a minimáladó bevezetése!
– Az államkassza lyukainak betömésén túl milyen gazdaságpolitikai indoka lehet egy ilyen lépésnek? Lehet-e pozitív hozadéka?
– Igen, a szürkén vagy feketén dolgozó cégek egy részének kifehérítésére használják általában, aminek egyenes következménye, hogy segíti a lojális konkurenciát. A negatív hatása, hogy kis, egy-két családot eltartó cégek mehetnek tönkre, kétségtelen. De aki ezért hátrányt szenvedne, van alternatíva, ott vannak az egyéni vagy családi vállalkozói formák, egy fokkal „gyengébb” üzleti forma, de lehet váltani, ott megmaradt a jövedelemhez kötött adó.
– Az új szabályozás bevezetése hozott némi bizonytalanságot az átállást illetően. A kormány pontosított...
– A legfontosabb pontosítás, hogy azon cégeknek, amelyeknek kötelező mikroadót fizetniük, az adóévet kettőbe kell vágniuk, van egy hónap, a január, amikor profitadót fizetnek, erre március 25-ig külön jelentést készítenek és adnak le, tizenegy hónapra pedig forgalom után mikroadót fizetnek.
– Milyen cégeknek lehet érdekük, hogy ne kerüljenek be a mikrovállalatok közé?
– Végeztem egy számítást, és az jött ki, hogy 18,75 százalék nyereségráta alatt a rendszer nem kedvez a cégeknek, kedvezőbb lenne számukra a nyereségadó. Ezt a nyereségrátát pedig, talán a szolgáltatók kivételével, kevesen tudják teljesíteni, magyarán ezentúl több adót fizetnek, mint korábban.
– Összegezve: mit tehet az a vállalkozó, akinek kedvezőtlen ez a rendszer?
– Ennek három törvényes módja van. Ha a forgalom év végére meghaladja a 65 ezer eurót, akkor már év elejétől, vagy ha február után jegyezték be, a megalakulástól nyereségadót kell fizetni. A második eset, ha tanácsadással foglalkozik a cég, akkor az illető negyedévtől már nem mikrovállalat. Ezt a lehetőséget a törvényben korábban benne lévő szabály írja elő, érvényben van most is, és ha akkor kizárta a rendszerből a tanácsadással foglalkozó cégeket, most lehetőséget ad arra, hogy a rendszerből kikerüljenek azok, akik ezt látják kedvezőbbnek. A harmadik eshetőség – ezt kevesebben használhatják –, ha egy vállalkozás olyan tevékenységet folytat, ami eleve kizárja a rendszerből (például banki tevékenység, szerencsejátékok), illetve ha a tulajdonosi körbe önkormányzat vagy állami intézmény lép, ekkor a következő év elejétől kerül ki a rendszerből.
