Háromszék és Erdély fejlesztési lehetőségeiről, illetve az erre irányuló cselekvési tervekről, az Európai Unió válságból történő kilépését, prioritásait célzó EU 2020 stratégiáról is szó esett azon a hétfő esti vitafórumon, melyet a megyeszékhelyi Europe Direct Információs Központ, valamint a Junior Business Club szervezett az Asimcov, illetve az Országos Klaszterszövetség szakmai partnerségével. Erdély és Háromszék fejlesztési lehetőségeit elemezték az EU következő hétéves költségvetési ciklusában.
Többnyire fiatalok ülték körül a megyeháza tanácstermének vitaporondját, ahol elsőként Tóth Szabolcs Barnabás, a Europe Direct munkatársa helyzet- és jövőképelemzése a gazdasági válságra nyújtott válaszként körvonalazta az Európa 2020 stratégia prioritásait. A cél pedig nem más, mint fenntartható, fejlődő gazdasággá tenni az EU-t. Ez egyebek mellett a foglalkoztatottsági arány növelése (a 20–64 évesek körében 75 százalék), az oktatás minőségének javítása, az új technológiák kihasználása, a szakképzettség fokozása révén biztosítható, s további prioritás az Európai Unió GDP-je három százalékának kutatásba, fejlesztésbe fektetése – hangzott el.
A válságból nem magasabb adók révén, hanem tartalmas gazdasági növekedés által, munkahelyteremtéssel lábalhatunk ki, ezért vállalkozóbarát és szociálisan érzékeny stratégiára van szükség – összegezett vitaindítójában Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője hangsúlyozta, az uniós felzárkózás útja: Erdély fenntartható fejlődésének tervezése, a közép- és hosszú távú tervek összehangolt megvalósítása. Ezért lényeges a települési és megyei szinteken már létező elképzeléseket az erdélyi fejlesztési tervvel összehangolni. Az európai keretbe illesztett Erdély 2020 stratégia közösségünk uniós forrásokból finanszírozható prioritásait tartalmazza, alapelve pedig nem más, mint a szülőföldön való gyarapodás. Winkler kiemelte: a hatékony tervezés azt feltételezi, hogy az önkormányzatok ne finanszírozzák saját forrásból, az erdélyi emberek adólejeiből azt, amire egyébként uniós forrás áll rendelkezésre, s hasonlóan fontos maradéktalanul biztosítaniuk ezek megszerzéséhez a szükséges saját hozzájárulást. Erdély fejlesztésének forrásai kapcsán az EP-képviselő hozzáfűzte: a beruházások 30 százalékban uniós, 70 százalékban pedig hazai (települési, megyei és országos) költségvetési forrásokból valósulnak meg a következő időszakban.
A Háromszék hosszú távú infrastrukturális, gazdasági, valamint közösségi fellendítését célzó Potsa József-programot Székelyföld fejlesztési stratégiája részeként ismertette a résztvevőkkel Tamás Sándor, valamint Klárik László szenátor. A megyei önkormányzat elnöke és a területfejlesztési szakember adatokkal cáfolt rá a legendára, mely szerint a székely megyék az eltartott régiók közé tartoznának. Ugyanakkor tételesen vázolták, mely ágazat fejlesztésére mennyi pénz szükséges. Prioritás például a megye mezőgazdasága, a régió adottsága révén a legnagyobb támogatást tavaly ez a húzóágazat kapta, összesen több mint 44,3 millió eurót – vázolta Klárik –, ám a versenyképesség, illetve az uniós átlag eléréséhez becslések szerint legalább ötven-hatvanmillió euróra volna szükség évente.
Másik fontos kérdés az infrastrukturális beruházás, hiszen a megyét átszelő, közel 270 km-nyi országútból 150, háromszáz km megyei útból közel kétszáz, 304 km községi útból pedig 171 km-nyi szorul felújításra. Tamás Sándor kifejtette: az uniós támogatásoknál a megyék közti együttműködés hozhat pluszpontokat, ezért Brassó és Hargita megyével próbálnak út- és hídépítés tekintetében közös programokat kialakítani.
A közművesítés, a csatorna- és vízrendszer kiépítése hasonlóan nagy tétel, hiszen az intézkedés életminőség-javító jellegű – hangzott el a fórumon. Háromszéken a közművesítés aránya városon 90, vidéken pedig 42 százalék – fejtette ki Klárik László, aki szerint utóbbi esetben a cél 80 százalék, mely egyébként uniós elvárás is Romániával szemben. Ezek mellett régiónk egészségügyi, oktatási, kulturális és sportágazatának, illetve a szociális háló fejlesztésére a következő nyolcéves időszakban különböző uniós és állami, helyi támogatásokból összesen egymilliárd euró lehívása a cél.
