A szamárköhögés többnyire gyermekközösségekben terjed, így a tizenévesek és a felnőttek oltása teljesen felesleges lehet – állítják amerikai kutatók, akik a betegség terjedésének társadalmi „mintázatát” vizsgálták.
A szamárköhögés (pertussis) cseppfertőzéssel terjedő, a Bordetella pertussis baktérium által okozott, súlyosan fertőző betegség, mely leginkább a kisgyermekeket támadja meg. Évente a világon 30–50 millió esetet diagnosztizálnak, ebből körülbelül 300 ezer végződik halállal, javarészt a fejlődő országokban. A fejlett országokban is rendszeresek a helyi járványok. Ilyen járvány tört ki például 2009-ben Kaliforniában, ahol az amerikai járványügyi központ adatai szerint 6400 megbetegedést regisztráltak, s tíz gyermek hunyt el szamárköhögés következtében.
A tanulmány szerzői vitatják azt a feltételezést, hogy fertőzött felnőttek a kiváltói a pertussisjárványoknak. Szakértői tanácsadó testület azt javasolta, hogy a 65 évnél idősebbeknek emlékeztető oltást kell adni tetanuszra, diftériára és szamárköhögésre, utóbbit azért, hogy megóvják az egy év alatti gyermekeket, akik túl fiatalok az oltáshoz. Ám Rejman Rohani, a Michigani Egyetem professzora és munkatársai úgy vélekednek, hogy nem a felnőttek e járványok fő okai.
A kutatócsoport, hogy megismerje a szamárköhögés terjedésének társadalmi kölcsönhatásait, a svédországi helyzetet tanulmányozta, ahol 1979-ben a vakcina biztonságosságával felmerülő kétségek miatt felfüggesztették az oltásokat. Ez tizenhét éven át szünetelt, ám az egészségügyi szervek eközben is korosztályonként figyelték a szamárköhögés előfordulását. Mint kiderült, amikor felújították a fiatal gyermekek beoltását, a szamárköhögés előfordulásának gyakorisága minden korcsoportban jelentősen csökkent, kivéve a tizenéveseket.
„A gyerekek általában kortársaikkal kerülnek kapcsolatba, így kevéssé valószínű, hogy a felnőttek fertőznék meg őket. Ily módon a gyermekek immunizálása más gyermekeket is megvéd. A fertőzött felnőttek nem játszanak túl nagy szerepet a pertussis terjedésében a gyermekek között” – hangsúlyozzák a kutatók.
Rejman Rohani hozzátette, hogy további kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy a társasági kapcsolatrendszer miként befolyásolja a regionális járványok kitörését. E folyamatok jobb megértésével ugyanis megtakaríthatók az esetleg teljesen hatástalan tömeges oltás költségei. (MTI)
