A régiósításról szervezett műhelyfoglalkozást A regionalizáció küszöbén címmel Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja tegnap. A találkozó moderátora Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke volt, az eseményre az országból és Magyarországról is érkeztek politikusok, szakemberek.
A műhelymunka résztvevőit házigazdaként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Mint mondta, Romániában a kormány proaktív hozzáállása helyett a különböző szakmai és társadalmi szereplők kényszerítették ki a régiósítással kapcsolatos érdemi párbeszédet, melyet éppen ezért meg kell tisztítani a politikai indíttatású és célzatú kérdésektől, partnereket kell keresni a tárgyaláshoz. A régiósítási szándék középpontjában az embernek kell állnia, a régiósítás legyen eszköz, ne cél – fejtette ki. Az átszervezés nyomán egy gyorsabb, hatékonyabb, lakosságbarát ügyintézésnek kell felépülnie, és figyelembe kell venni a helyi közösségek összetett igényeit, elfogadható életszínvonalat biztosítani, megfékezni az elvándorlást. Hiányosságként említette, hogy nem hallani a lakosság véleményét, csak az elit tárgyal a kérdésről. Fontos, hogy a régión belül ne nyomják el egymást a megyék, méltányos rendszert kell kitalálni, amelyben a gazdasági növekedés egyformán biztosított. Erősíteni kell a kistérségi együttműködéseket, egymást segítő programokat kidolgozni – fejtette ki Borboly. Hozzátette: a decentralizáció során csökkenteni kell a közigazgatási terheket, a területi közigazgatás átalakításával javítani kell az ország versenyképességét, és erősíteni az EU-s források lehívását szolgáló fejlesztési rendszert. Felezni, harmadolni kell az emberek, a vállalkozások életét megnyomorító jogszabályok útvesztőit – fogalmazott a megyeelnök.
Pálné Kovács Ilona, az MTA Regionális Kutatások Központjának szakértője európai példákkal szemléltetve emelte ki, hogy a régiósítás során a hatáskörök decentralizációja a legfontosabb, másodlagos a területi felosztás, hiszen a reformok célja a jobb kormányzás. Először a célkitűzéseket kell meghatározni, mondta, majd megtervezni a reform folyamatát, ezt pedig szakmailag – jogi szabályozások, pénzügyi források, intézmények hatásköre stb. – alaposan elő kell készíteni. Mindezt kompromisszumok során lehet jól kialakítani, nem harcolni kell, hanem alkudozni és partnereket keresni – összegezte a szakértő.
Cseke Attila képviselő a decentralizáció folytatásában és kiszélesítésében látja a megoldást. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió közigazgatási régióvá alakítása a fejlesztéspolitika és a közösségek kudarca lenne. Az RMDSZ kisebb, három-négy megyéből álló fejlesztési régiókat javasol, a reform lebonyolítását pedig három szakaszban látják: decentralizáció, fejlesztési régiók átszervezése, ezek után pedig a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása.
