A rablók rosszul tájékozódtak. Viszont mi egész jól a vadidegenben, mert az egyik kollégának olyan szerkentyűje volt, mint egy kis televízió, és mutatta az utat. Ezt GPS-nek (dzsipiesz-nek) csúfolják a bennfentesek. Az ember csak beüti, hogy hová akar menni, és a készülék, amelyet a Globális Helymeghatározó Rendszer működtet, mutatja is az utat. Sőt, egy kellemes férfihang (de lehet neki női hangot is választani) mondja, hogy mikor merre kell kanyarodni, térni. Valahogy úgy, mint mikor régebb (de lehet ma is) az autóban, mondjuk, férj és feleség utazott ismeretlen nagyvárosban. Az egyik vezetett, a másik nézte a térképet. És akkor a térképnéző mondta, hogy hol, mikor, merre. No ebből aztán ilyen diskurzusok születtek:

— Az első utcán térjél be jobbra.

— Nem látod, hogy behajtani tilos?

— A körforgalomban térjél ki balra. De ne ott!

— Honnan tudjam, hogy melyiken, mikor nem mondod!

Ezután egyre idegesebbek lettek a kedvetlen utasok, és következett a: nyisd ki jobban a szemed, mire a válasz az volt, hogy

— Nyisd ki te!

— Teljesen rossz irányba megyünk.

— Ha nem tetszik, ahogy vezetek, akkor vezess te!

Legjobb esetben helyet cseréltek, és kezdődött minden elölről. Felváltva voltak süketek, vakok, hülyék, kétbalkezesek. Tájékozódási képességük semmi stb.

No de mi spanyol utunkon láttuk, hogy a technika megoldotta e problémát. Tehát mondja a műszer, például:

— Menj előre ötven métert, majd térj jobbra. — És nem téved. — Menj előre húsz métert, hajts be a körforgalomba, majd hajts ki a harmadik kijáratnál. Menj előre kétszáz métert, majd térj jobbra.

És így tovább, rendkívül nyugodt hangnemben, pontosan. Gondoltuk, felmérgesítjük a hangot. Azért sem arra tértünk, amerre mondta. Nem ott hajtottunk ki a körforgalomból, ahol mondta. De a hang, a gép rettentő nyugalommal csak annyit mondott:

— Újratervezés. És kezdte mondani az új változatot. Nem káromkodott, nem anyázott!

— A legelső lehetőségnél térj erre vagy arra.

Ez már igen! Őseink még kóvályogtak a vadonban, ismeretlen utakon, mikor vadászni mentek, mint gólyafos a levegőben. Ma sokkal könnyebb dolguk lenne.

Ma, ha a legény vizitába készül szíve választottjához, csak bepittyenti a lány címét vagy a célpontot, és máris látja a legrövidebb utat a kertek alatt. Sőt, a végén már centiméterről centiméterre irányítja a gép, hogy hol merre kanyarítsa kezét, hogy minél hamarabb a bugyiba érjen.

De jó a gép arra is, ha az ember becsiccsentve haza akar menni, és nehezen találja az utat. Olyan lehetőség is van, hogy ha az ember a szerkentyűvel lefényképez egy helyet vagy személyt, a gép rögzíti a koordinátákat, ahol a kép készült. Azután egy gombnyomással a képre kattint, és a hang már kezdi mondani, merre tartson. Rákattint az asszony képére, és máris megy a hang után, és hallja, hogy hol, merre kell térjen. És a feleség már várja is az ajtóban a sodrófával. Arra azért kell vigyázni, hogy ne régi vagy újsütetű barátnők képére kattintson, mert rossz útra térhet, és akkor nem az asszony várja, hanem esetleg egy feldühödő férjre akad.

Szóval, a rendszernek végtelen sok felhasználási lehetősége lehet.

Én leginkább a különféle hivatalokba tennék ilyen szerkentyűket a tisztviselőnők vagy férfiak helyett. Annyit lehet újítani, hogy nagyobb képernyőt szerelnének az ablakocska mögé, amelyen gombnyomásra férfit vagy nőt lehetne megjeleníteni. Én a kedves női képet választanám. A kép automatikusan mosolyogna, a géphang kellemesen csicsergne és kérdezgetne, hogy mit is akarok.

Több nyelven beszélne. Nem mondaná, hogy: Nu ştiu! Nem kiabálna rám, ha nem értem, és rákérdezek, hogy: már egyszer elmondtam, nem érti? Nem mondaná, hogy most nincs ideje megkeresni az aktát. Nem társalogna a másik ablaknál ülővel félórányit. Nem lenne ideges. Nem csapná orromra egy órakor az ablakot, mondván, hogy kettőig ebédszünet. Nem mondaná négy órakor (miután egy óráig sorban álltam), hogy vége a programjának, s ő az Istennek sem túlórázik. Nem kérdezné, hogy miért küldtek hozzá, mikor ügyemet más is meg tudná oldani.

No, én ilyen ideális tisztviselőnőről álmodom. Ejsze, még feleségnek is jó lenne.