Egyben biztosak lehetünk: húsvétra, ha akarunk, ha nem, zsákbamacskát veszünk, mert máma már mindenfelé leginkább azt árulják. Reméljük viszont, ha bárányhúst veszünk, nem zsákbakutyát kapunk, mert a megyében legutóbb tíz évvel ezelőtt árusítottak kutyát bárány helyett.
De az lehet, hogy zsákbanyúllal öltöztetnek fel, mert az idén húsvétkor a bárányok olyan kicsik, mint a süldőnyulak. Még azt sem tudjuk mondani, hogy becsaptak, ha rájövünk valami turpisságra, mert húsvéthétfő április elsejére esik. Így annyival elintézhetnek, hogy: április bolondja…
Most azért drága a bárány, mert korán jött a húsvét, és így a barikáknak nem volt idejük megnőni. A román húsvétkor – azt mondják – azért lesz drága, mert az viszont későn lesz, csak május elején, így még sokáig kell etetni a bégetőket, és az sokba kerül.
Azt sem tudom, hogy a húsvéti sonka miből lesz. Lehet, hogy nem disznósonka, hanem lósonka vagy szamársonka kerül az asztalra. A marhabélszín disznóbélszínből, a vaj margarinból, a margarin olajból, a tej mesterséges tejporból – aflatoxinnal feljavítva – készül. A piros paprika tartalmazhat téglaport, dél-amerikai aflatoxinos paprikaőrleményt, de volt már arra is példa, hogy míniumfestéket (ólom-oxidot) tartalmazott. Ez utóbbi gyorsan, garantáltan és látványosan ártalmas, a többiek csak lassan.
Nem hiába modernizálódunk egyfolytában! A nyuszi húsvétra piros tojást tojt, most viszont már minden színűt, ami belül tyúktojásból van. A mai nyuszi mára már csokoládétojást tojik. Mindezt eddig is megszokhattuk volna. Minden megváltozott: a télen tavasz volt, most tavasszal van a tél.
Semmi nem az, aminek lennie kellene. Bár, ha az ember a majomtól származik, akkor a marhahús miért nem származhatna lóból? A lóhús viszont szamárból. Génmanipulálással meg lehet oldani azt is, hogy a lovon marhahús teremjen, a szamáron disznóhús. A modern genetika és orvostudomány már azt is megoldotta, hogy a férfiből nő és a nőből férfi legyen. Azt nem tudom, hogy a génmanipulált marha, amit disznóvá alakítanak, vajon a szénát vagy a moslékot szereti-e? Azt viszont látom, hogy az ember egyre több moslékot eszik, ugyanúgy, mint a disznó, amelyik szintén nem tudja, mitől hízik.
A múlt vasárnap a Románia, szeretlek című tévéadásban elhangzott, hogy évente két kiló mérget eszünk meg a hús- és egyéb készítmények jóvoltából. Már arra is gondoltam, hogy vegetáriánus leszek. Bár a növényeket műtrágyázzák, gyomirtózzák, és növényvédő szerekkel permetezik. Ez mind jó a növényeknek, és ártalmas az embereknek. Ráadásul génmanipulálhatják a szóját, kukoricát, a pityókát és még ki tudja, mit nem! A baj az, hogy nem lehet tudni, ha ezeket megesszük, akkor annak milyen következményei lesznek. Olyanról is olvastam, hogy a krumpliba a hóvirág génjeiből plántálnak. Az meglehetősen mérgező, és azután már nem fogja megenni a kolorádóbogár. Az is lehet, hogy ha génmanipulált növényt eszik az ember, akkor átalakul valamilyen más állattá, vagy hóvirágcsokor nő a füle tövére.
Az sem lenne jó – viszont –, ha azokat a mérgeket, amelyeket rendesen megeszünk az élelmiszeripar jóvoltából, hirtelen megvonnák tőlünk. Az a helyzet azokkal is, mint a nikotinnal, mely az egyik legerősebb méreg. Függőséget okoznak, és komoly elvonási tünetekkel járhat megvonásuk. Különben is a tapasztalat azt mutatja, hogy az úgynevezett biotermékek közelről sem olyan biók, amilyennek eladják őket.
Ezért összeállítottam egy húsvéti menüt, a jól bevált, jól ismert, jó ártalmas termékekből. Íme! Reggelire: főtt sonka bizonytalan eredetű húsból, főtt csokitojással, festett barna kenyérrel, és tormaízű fűrészporral. Utána tejeskávé tejporból, aflatoxinnal feljavítva. Reggeli előtt meg lehet inni egy kupica, kenyéren átszűrt egészségügyi szeszt, köményes pálinkának megvegyítve.
Ebédre vegyes húsleves disznó, marha, ló, szamár és egyéb, bizonytalan eredetű állatfajtákból. Utána töltött bárány ízű töltött nyúl, faggyú és bárányaromák hozzáadásával. Körítésnek krumplisaláta génmanipulált pityókából.
Ebéd után különféle mesterséges színezékkel festett sütemények, kalácsok műtejszínnel, amelyek cukrot nem tartalmaznak, hanem csakis egészséges, rákkeltő édesítőszereket.
Ebéd előtt kőolajból párolt whisky, ebéd után porból készített bor, ízlés szerint nagy adag szulfátokkal aromásítva.
Vacsorára marhabélszín Kovásznán készült konzervből, amelyik garantáltan tartalmaz lóhúst is. Ha érezzük, hogy kerülget az influenza, akkor Brassó megyei pulykát együnk, mert az már antibiotikumokkal van dúsítva. Amennyiben erősen jóllaktunk, és több ételt látni sem akarunk, hamisított whiskynket javítsuk fel metilalkohollal, ami biztos vakságot okoz.
Hogy túléljük a húsvéti ünnepi ebédet, legjobb, ha az ételeket elvisszük a reggeli misére az ételszentelésre, mert ha sokat eszünk, akkor csak a jó Isten menthet meg.
Bár ki tudja? – lehet, hogy már a szentelt vizet is hamisítják, és akkor az is csak annyit segít nekünk, mint a halottnak
