— A mindennapi munka szempontjából a legnagyobb gondot az jelentette, hogy az iskolaigazgatók, pedagógusok, szülők, diákok gyakran nem elég rugalmasak, gyorsak, hogy záros határidőn belül válaszoljanak a különböző kihívásokra. Az intézményvezetők nagy hányada nem tud alkalmazkodni az oktatási minisztérium munkastílusához, ami arról szól, hogy ma érkezik egy átirat, amire tegnap kellett volna válaszolni, és ilyenkor is tudni kell, hogy mi a teendő. Legtöbbször az iskoláktól gyűjtjük be az adatokat, ezekre alapozva kellene záros határidőn belül visszaküldenünk javaslatainkat a szaktárcához, de az iskolaigazgatók későn válaszolnak, ennek következménye, hogy néha valótlan adatokat továbbítunk, nincs napi rálátásunk az iskolák igényeire, így a késlekedők kimaradnak fejlesztési programokból, beruházásokból, pályázatokból, képzésekből. Gyakran mondom az igazgatóknak, hogy értsék meg, arra a vonatra nem lehet felülni, amelyik már kiment az állomásról.

— Az információáramlással is vannak gondok, s bár jól működik az elektronikus postán történő hivatalos levelezés, a tanfelügyelőség honlapján is olvashatóak az újdonságok, de ha csak naponta vagy ennél is ritkábban nézik meg az iskolák ezeket, illetve az igazgatók nem adják át az információkat a tantestületeknek, például versenyekről, pályázási lehetőségekről, akkor az érintett közösségek hátrányba kerülnek másokkal szemben.

Egyesek azt gondolják, hogy amit a megye oktatása 2007-ben beruházásokra, alapeszköz-vásárlásra, a szállítás bővítésére kapott, alanyi jogon járt nekünk. Részben így is van, de sokat kell azért dolgozni, hogy a különböző listák, javaslatok az általunk elküldött változatban kerüljenek a döntési szakaszba, mert gyakran a minisztériumban a névsorokról eltűnnek iskolák, óvodák, és helyettük mások jelennek meg, vagy csökken az összeg.

— Tavaly közel harmincmillió lejt kapott a megye az óvodák, iskolák korszerűsítésére. Ezek elköltéséről, a tanodák csinosodásáról az év során többször tájékoztattunk. Másfajta sikert is jegyez a főtanfelügyelő?

— Elégtétellel tölt el, hogy az elmúlt évben több mint ezer pedagógust küldhettünk akkreditált továbbképzésekre, ahol tudásukat, tapasztalataikat, képességeiket fejleszthették, ami közvetlenül és közvetve is hozzájárul az oktatás minőségének javításához. Bármennyire is hihetetlen, de ma már sok pedagógus nagyon komolyan veszi a minőségbiztosítás kérdését, és minden lehetőséget kihasznál, hogy javítson az eddigi módszereken. Azt is sikerként könyvelem el, hogy a pedagógusok kezdenek nem félni a számítógéptől, egyre többen oktatnak számítógép segítségével, és így közelebb kerülnek a diákokhoz, az ő nyelvezetükhöz, jobban megértik őket, és jobban tudnak kommunikálni.

— Milyen tervekkel lépte át Keresztély Irma az új év küszöbét?

— Az az álmom, hogy adminisztratív körzetekben történjék a fejlesztés. Egy-egy községben minden óvodát és iskolát tegyünk rendbe, minden típusú munkát fejezzünk be adott településeken, és utána következhet egy másik körzet. Tavaly ilyen volt Bodok, a hozzá tartozó falvakkal együtt, következik Málnás, majd folytatjuk az egész megyében.