A hét éve ENSZ-kormányzat alatt álló Koszovó, ma még Szerbia kilencven százalékban albánok lakta tartománya nem akar semmiféle autonómiát, csakis az állami függetlenséget fogadja el.
Önállóságot, de azonnal. Minden jel arra mutat, hogy a függetlenség Szerbia, Oroszország vehemens tiltakozása ellenére meg is valósul. Miután a Biztonsági Tanácsban nem tudtak dűlőre jutni, a tagság nyugati csoportja kijelentette, hogy ebben a keretben nincs értelme a további tárgyalásoknak.
Ez a lépés több kelet- és délkelet-európai országban kiverte a politikai biztosítékot. A mi házunk táján is. Bár a szlovákiai kaotikus bel- és külpolitika hisztérikusabban reagál az ügyre, mint a román, érdemes nagyon odafigyelni a hazai ,,érvelésre", amely a kisebbségek kollektív jogait ellenezve közvetve támadja az autonómiatörekvéseket. Mert szögezzük le, hogy az erdélyi magyarság ,,csak" autonómiát kér, és nem függetlenséget. Nem óhajtja bántani a meglévő államkeretet. És ha a függetlenség romantikus eszménye fel-fellobban nem hivatalos körökben, az gyakorlatilag csak arra való, hogy figyelmeztesse a kollektív jogok és az autonómia támadóit: ha nincs autonómia, akkor előkerülhetnek a függetlenségi követelések is.
Felvidéken ez a szlovák hisztéria alapja. Koszovó sorsának alakulásától függetlenül is attól tartottak bizonyos politikai csoportosulások, hogy az uniós csatlakozás révén a déli, magyarok lakta országsáv leválik, és Kis-Magyarországhoz simul. Székelyföld földrajzi helyzete más, pontosan Románia szívébe került. Ezért is mondjuk, jobb ma az autonómia gondolatával ismerkedni és megbarátkozni, mint holnap ennél markánsabb követeléseket kezelni.
Felvidéken Bósza János a Dél-fölvidéki Autonóm Terület létrehozásával hozakodott ismét elő. Ennek Kassa lenne a központja, és Királyhelmectől Somorjáig érne. Az 1,2 millió lakosból harmincnyolc százalék lenne magyar. Bósza azzal érvel, hogy a koszovói szerbek a független Koszovóban teljes autonómiát élveznek majd. Ján Kubis is tiltakozik minden magyar autonóm törekvés és a kollektív jogok ellen. Akárcsak a román politikusok. Felfokozott félelmük oka, hogy Koszovó az itt élő magyaroknak ne lehessen minta. A román és a szlovák magatartásban van egy diplomáciai csavar is. Koszovó függetlenségi törekvéseit elvileg nem utasítják el, de számukra csak akkor elfogadható, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában az érdekelt felek megegyeznek, és erről határozat születik.
A csavar ott van, hogy az oroszok határozottan tiltakoznak Koszovó függetlensége ellen, és élnének vétójogukkal.
