Eladó a vasúti teherszállítás
Mintegy 800 millió lejért kínálja a román államvasutak teherszállító részlegének (CFR Marfă) 51 százalékos részvénycsomagját a szállításügyi minisztérium – közölte Relu Fenechiu tárcavezető. A privatizációs dokumentációt az érdeklődő befektetők tízezer euróért vásárolhatják meg, az ajánlatokat április 22-ig adhatják be.
A hatóságok április 29-én közlik, hogy ki marad versenyben, a javított ajánlatokat május 8-ig fogadják, majd külön tárgyalnak mindenkivel. A miniszter szerint az a befektető kapja meg a többségi részvénycsomagot, mely alapvetően a legnagyobb árajánlatot teszi, de a szerződésben más kitételeket – például szociális szempontokat – is figyelembe vesznek. A részvények 49 százaléka továbbra is a román állam birtokában marad. A vasúti áruszállítás eddig 1,5 milliárd lejes veszteséget halmozott fel, amit a privatizáció kezdetéig részvényekké alakítanak, így a befektetőnek nem kell átvállalnia ezt a terhet. A pályázóknak tízmillió euró garanciaösszeget is fel kell mutatniuk, ezzel a tőkeszegény cégek jelentkezését akarja megelőzni az állam.
Csökkent a munkanélküliség
Márciusban 5,58 százalékos volt a munkanélküliség aránya – tájékoztatott tegnap az Országos Munkaerő Ügynökség, mely szerint a nyilvántartásokban 492 427 munkanélküli szerepelt, azaz 17 982 fővel kevesebb, mint februárban. A férfiak körében a munkanélküliség aránya a februári 6,47 százalékról 6,22-re mérséklődött, a nők körében pedig 5,02 százalékról 4,87-re. A munkanélküliek közül 60 360-an 25 év alattiak, 39 144-en 25 és 29 év közöttiek. A 30 és 39 év közötti foglalkozás nélküliek száma 118 944, 139 ezer fő a 40 és 49 év közötti korosztályba tartozik, több mint 63 ezer munkanélküli 50 és 55 év közötti, 71 ezer állástalan pedig 55 év fölötti. A munkanélküliség aránya Fehér, Hargita, Gorj, Maros, Szilágy, valamint Bákó megyében csökkent. A legmagasabb munkanélküliségi mutatókat Vaslui (11,20 százalék), Mehedinţi (10,37 százalék), Teleorman (10,08 százalék), Dolj (9,96 százalék), Fehér (9,12 százalék), Galac (9,11 százalék), illetve Buzău (8,37 százalék) megyében jegyezték. Az országos szinten nyilvántartásban levő közel félmillió állástalan közül 183 048-an részesültek munkanélküli-segélyben, több mint 309 ezeren nem kapnak juttatást. A segélyben részesülő személyek száma 19 ezer fővel csökkent februárhoz képest, a támogatásban nem részesülőké pedig 1833-mal nőtt.
Harmincezer euró toalettpapírra
Közbeszerzési pályázatot hirdetett meg toalettpapírra és papírtörülközőre a képviselőház. Az alsóház közel 67 000 papírtörölközőt, illetve több mint 83 000 toalettpapírt vásárolna (háromfélét, de zömmel extra minőségben), és erre 136 456,28 lejt, azaz 30 864 eurót különített el. Az elektronikus versenytárgyaláson a legalacsonyabb ár lesz a nyerő. Az ajánlatokat április 16-áig lehet benyújtani.
Agrártagozat az iparkamarában
Agrártagozat létrehozásáról döntött kolozsvári közgyűlésén a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara. Csigi Levente, a Kárpátia ügyvezetője elmondta: az agrártagozat április 26-án, azon a kolozsvári konferencián mutatkozik be, amely a közös agrárpolitika kilátásait vitatja meg a 2014–2020-as EU-költségvetés időszakában. Az agrártagozat kezdeményezője, Radetzky Jenő – a Kárpát Üzleti Hálózat vezérigazgatói tisztségét és a Wekerle-terv miniszteri biztosi tisztségét is betöltő gazdasági szakember – közölte: Romániában nem ritka, hogy az iparkamarák az agráriumot is képviselik. Hozzátette: a Wekerle-terv az egészséges élelmiszerek előállításával, a vízgazdálkodással és a környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztéseket is támogatja, és az új tagozat egyik célja – az intenzívebb kapcsolat kiépítése mellett – a magyar élelmiszeriparban felhalmozódott tudás átadása is. A Kárpátia agrártagozatát Tóth Katalin, a magyar vidékfejlesztési minisztérium társadalmi és határon túli kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vezeti. Szerinte a további fejlődéshez és a hatékony érdekvédelem biztosításához már kamarai eszközök szükségesek, mint például a képzés, a szaktanácsadás, az információátadás; a hosszabb távú célként megfogalmazott Kárpát-medencei Gazdasági Tér kialakításához pedig elengedhetetlen, hogy egy nemzetpolitikai szempontból is jelentőséggel bíró gazdasági hálózat segítse a határon túli magyar gazdálkodókat és családjaikat a szülőföldjükön való boldogulásban. A magyar kormány kiemelt programpontja a Kárpát-medencei magyarsággal való vidékfejlesztési együttműködések kialakítása.
