Hazuggá lett minden szó,

mert kimondhatja most akárki,

rád öntheti a szennyet —

az ember vágy Istenné válni.

Hiába keresed, várod,

agysorvadtan hiába várod,

se pásztor, se király nincs,

túlfelől vár minden barátod...

Idefönt alig maradt,

legyőz, mint vak lovat a derbin

a szó, a drótpostahír:

meghalt ma délben Lázár Ervin!

A bajuszos, éteri tündér,

ő volt a kisded, és a jászol,

ő volt a hó, a jó szó,

a lázrózsás fehér karácsony,

mikor nem szabad sírni,

csak inni, jó pannon borokat,

budai kiskocsmákban

mesélni a Don-kanyarokat...

Hagyj a fenébe, Mester.

Ő volt, ki nem halállal játszott —

körkörösül az erdő

most, gyász van, fekete karácsony.

Csíkszereda, 2006. december 22—23.